A Zsidó Közösség Védelmi Szolgálata elnevezésű franciaországi szervezet decemberi jelentése szerint 2014-ben csaknem megduplázódott, 91 százalékkal nőtt az országban elkövetett antiszemita incidensek száma. Mostanában egy hónapban jegyeznek fel annyi fenyegetést vagy vandál tettet, mint tizenöt évvel ezelőtt egy egész esztendőben. Ezzel párhuzamosan az emberi jogok konzultatív országos bizottsága megállapította: míg 2009-ben a franciák hét százaléka gondolta úgy, hogy a zsidók „nem olyan franciák, mint a többiek”, ez az arány mostanára a duplájára nőtt.
Egyre többen vélik úgy, hogy a zsidók befolyásosak és gazdagok. A mobiltelefonbolti segédeladó, Halimi elrablásában, megkínzásában, majd meggyilkolásában is alapvető szerepet játszott, hogy támadói úgy vélték, ha szülei nem is gazdagok, hittestvéreik majd előteremtik a követelt váltságdíjat. A haláláért felelős, a sajtóban „a barbárok bandájának” nevezett csoportosulás számos tagját elítélték, vezetőjük, Youssouf Fofana fiatal elefántcsontparti muzulmán bevándorló 2009-ben életfogytiglant kapott.
Fofana a francia külvárosok nem egy problémáját hordozza személyiségjegyeiben. – Nagyon vallásos, naponta ötször is imádkozik, és mecsetbe jár. Viszont nem dolgozik, ami nyugtalanít engem, jellemezte őt apja, egy lakótelepi üveges, aki ellenben „minden reggel hatkor kel”. Az ifjabb Fofana egyik testvérét is börtönre ítélték ugyanabban a perben. A Fondapol kutatóintézet felmérése szerint a franciaországi vallásos muzulmánok körében 74 százalék azok aránya, akik túl befolyásosnak tartják a zsidókat, míg a „muzulmán származásúként” besoroltaknak „csak” 52 százaléka vélekedik így.
Nem lehet mindezek után csodálkozni azon, hogy – mint a Szochnut, a Zsidó Ügynökség Izraelért csütörtökön Jeruzsálemben bejelentette – 2014-ben hétezer francia zsidó vándorolt ki Izraelbe, kétszer annyi, mint az előző évben. Ezzel messze onnan érkeztek legtöbben az új „olék”, azaz bevándorlók, most először lekörözve az oroszországi jövevényeket (4830 fő) is. Franciaországban él Európa legnagyobb, 500-600 ezer fősre becsült zsidó közössége, de a számok mélyreható változásról árulkodnak az utóbbi időben.
És a tettek is. 2012-ben a francia-algériai terrorista, Mohammed Merah előbb francia katonákat ölt meg, majd egy toulouse-i zsidó iskola elleni támadásában négyen – köztük három gyermek – vesztették életüket. Ugyancsak francia-algériai terrorista, az Iszlám Állam dzsihadista szervezethez is csatlakozott Mehdi Nemmouche gyilkolt meg négy embert tavaly a brüsszeli Zsidó Múzeumban.
– Persze hogy jönnek ki a francia zsidók: ez nagyon súlyos és bonyolult társadalmi helyzet, különösen az iszlám szélsőségesség és antiszemitizmus váltja ki. Vannak olyan vidékek Franciaországban, ahol tarthatatlanná vált szabadon és zsidóként élni, magyarázza a Népszabadságnak Olivier Rafowicz, a Visszatérés ideje Párizsból Jeruzsálembe (Le Temps du retour de Paris a Jérusalem) című könyv szerzője, aki „francia születésű izraeliként” határozza meg magát. Szerinte a francia politikai elit nem antiszemita, a probléma társadalmi és kulturális.
– Nem tudnak sokat tenni ellene. A bűncselekmények többségét nem is jelentik a rendőrségnek – állítja a zsidó állam hadseregének tartalékos ezredese. Nagy-Britanniában mintegy 290 ezer zsidó él, Nyugat-Európa második legnagyobb közösségét alkotva. Izrael gázai háborúja nyomán ott is megugrott az antiszemita cselekmények száma, de csak 620 zsidó vándorolt ki tavaly Izraelbe. Rafowicz – emlékeztetve a franciaországi és a brüsszeli gyilkosságokra – azzal magyarázza a különbséget, hogy a briteknél ezek szerint nem létezik olyan „ultraradikalizált” antiszemita muzulmán szélsőségesség, mint a La Manche túloldalán.
