„Svédországban a politikai pártok egyetértenek abban: a szólás- és a véleménynyilvánítás szabadsága megkérdőjelezhetetlen alapjog. Meg kell találnunk a módját, hogy elejét vegyük az olyan további terrorcselekményeknek, mint amilyenek a mostaniak voltak, és biztonságot teremtsünk társadalmainknak” – hangoztatta. „De ami engem illet, nem látom be, hogyan állna ez összefüggésben a terrorizmussal. Hiszen az Egyesült Államokban ott volt Timothy McVeigh (a 168 halálos áldozatot követelő 1995-ös oklahomai házrobbantás elkövetője – a szerk.), Norvégiában pedig Anders Behring Breivik (mészárlása 77 halálos áldozatot követelt 2011-ben – a szerk.) – tette hozzá Ahlin.
„A terroristák már csak terroristák, és országon belülről is jöhetnek. Svédországban egyetértés van arról, hogy ami a bevándorlást illeti, legyünk ezzel kapcsolatban nagyvonalúak. Hiszen Szíriában és másutt is, emberek szenvednek, megölik őket, mi pedig nem hallgathatunk eközben. Menedékjogot kell nekik adnunk” – mondta Ahlin, aki szerint az ugyanakkor pártonként változik hazájában, hogy vajon az Európai Unión belüli, tehát a négy uniós szabadságjog egyikéhez tartozó vándorlást is „bevándorlásnak” tartják-e. De azért a legtöbben az EU-n kívülről érkezőket tekintik ilyen vándornak.
Karácsony és új év ide vagy oda, a svéd belpolitikában az elmúlt pár hét sem volt éppen eseménytelen. Decemberben még az is elképzelhetőnek tűnt, hogy előrehozott választásokat kell tartani, miután a szocdem vezetésű kormány kisebbségbe szorult költségvetési ügyben. Mégpedig a bevándorlás miatt, a szélsőjobb ugyanis azt akarja, hogy 90 százalékkal csökkentsék az országba érkező idegenek arányát. A statisztikák szerint Stockholm 2013-ban – a lakosság arányaira vetítve – a legfejlettebb államokat tömörítő OECD bármely másik tagországánál több menedékkérőt engedett be. A csaknem tízmilliós királyság mintegy százezer főt fogad be.
„Nehéz megmondani, ki alkotja ma a többséget a svéd parlamentben. A balközép előbbre van, de ott a jobbközép, valamint a Svéd Demokraták nevű szélsőjobb is. Márpedig utóbbiak a konzervatívok mellé helyezkedtek a tavaly év végi büdzsévitában. Stefan Löfvén szocdem miniszterelnök erre azt felelte, legyenek akkor előrehozott választások, de az ellenzékkel együtt annak lehetőségét is nyitva hagyta, hogy elképzelhető más megoldás is” – mondta Ahlin. Így értelmezte a kialakult helyzetet: „December végén létrejött tehát az egyezség, amelynek részeként a kisebb parlamenti tömb belemegy, hogy a nagyobbik kormányozzon, és elfogadja a költségvetést.”
