Mint a kutató mondja, a királyság alattvalói, főleg a lakosság felét kitevő 24 éven aluliak arra kíváncsiak, felgyorsulnak-e mostantól a reformok, így a nők jogaival, az oktatással kapcsolatos újítások az iszlám világon belül is konzervatívnak, elzárkózónak minősülő öbölállamban. Az elmúlt egy évben gyakorlatilag megfeleződött olajár esetében Csicsmann nem vár markáns változásokat.
A The New York Times pénteken azt írta, ebben nagy szerepe lehet annak, hogy Szalman uralkodása idején, helyén marad-e a világ kőolajtartalékainak 16 százalékával rendelkező ország veterán olajminisztere, Ali al-Naimi.
Rijád és Teherán kapcsolatára pedig befolyással lehet az Iszlám Állam terrorszervezet jelentette fenyegetettség. Mint arról a pénteki online iráni sajtó beszámolt, az Iszlám Köztársaság külügyminisztere részt vett Abdullah temetésén, miközben Teherán Zürichben újabb körben tárgyalt az Egyesült Államokkal az atomprogramját övező nemzetközi kétségek eloszlatásáról.
Abdullah már jóval 2005-ös hatalomra kerülése előtt megízlelte a hatalmat, emlékeztet a The New York Times. Miután 1995 végén féltestvére, Fáhd király szélütést szenvedett, gyakorlatilag ő irányította a monarchiát.
A reformok jegyében a fiatalkorában beduin törzsek közt élt király eltanácsolta alattvalóit attól, hogy megcsókolják a kezét, és megkurtította több ezer szaúdi herceg és hercegnő ellátmányát. Fejedelmi körülményeihez képest „aszketikusnak” lehetett leírni, írja a liberális világlap.
Ugyanakkor Barack Obama amerikai elnöknek legalább kétszer aggodalmát fejezte ki az „arab tavasz” 2011-es kezdetű eseménysorozata nyomán beindult demokráciamozgalmakkal kapcsolatban, mondván: ezek veszélyesek.
Megingott az olajár
Abdullah király halálhírére 2,6 százalékkal 50 dollár közelébe drágult a Brent típusú olaj ára a londoni árutőzsdén. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) legbefolyásosabb tagjának számító Szaúd-Arábia nem sokáig tartotta bizonytalanságban a befektetőket, miután a trónt elfoglaló Szalman közölte, nem változtat elődje politikáján. Vagyis júniusig nem csökkentik a kitermelést, marad az erős túlkínálat és az alacsony ár a kőolajtermékek világpiacán. (K. B.)
Mint emlékezetes, az öbölállamok közül Bahreinben zavargásokra került sor, ahogyan Tunéziában, Jemenben, Egyiptomban és Líbiában pedig vezetőváltást eredményezett az arab tavasz. Washington és Rijád kapcsolatában a legnagyobb kihívást 2001 jelentette, amikor is a szeptember 11-i merényletek nyomán kiderült: a 19 gépeltérítő közül 15 is szaúdi volt.
A királyi udvar, amelyet ekkor már ténylegesen Abdullah irányított, először a monarchia elleni „rágalomhadjáratról” beszélve utasította vissza a vádaskodást, később azonban fellépett a fegyveresekkel szemben, mivel maga is fenyegetve érezte magát az al-Kaida terrorszervezettől.
