Milliárdos rokkantság fenyegeti Budapestet

Angyalföld milliárdokat bukhat az új szabályozások miatt. Az önkormányzat tulajdonában lévő három Népfürdő utcai telek ugyanis a pesti rakpart Árpád hídig való meghosszabbításával, illetve az árvízi védmű kiépítésével építési területté válna. Csakhogy az új tervekből ezek kimaradtak, így a terület ártérként nem beépíthető. Ezzel közel kétmilliárdot veszíthet a kerület, de a Dagály mellett épülő úszópalotának is le kell mondani a remélt új közúti kapcsolatról. A 2017-es és 2021-es vízi világbajnokság helyszínét építő Nemzeti Sportközpont is hiányolja ezt a logisztikai kapcsolatot – avat be a részletekbe Arató György angyalföldi főépítész.

De nem csak ez a gondjuk az új szabályzattal. A hatályos rendezési tervhez képest jelentősen csökkenne például a beépítés engedélyezett mértéke abban az újlipótvárosi tömbben, amit a múlt héten adott el az önkormányzat. Aligha kétséges, hogy a beruházó kártérítési igénnyel lép fel. A Demszky-korszakban a főváros és a kerületek fele-fele arányban állták a kártérítést. Az új városvezetés azonban hallani sem akar erről.

A főváros írja ugyan az ingatlantulajdonosokat hátrányba hozó rendeletet, de azok minden bizonnyal a kerületi építési szabályzatokat módosító önkormányzatokat citálják majd a bíróság elé. Ez esetenként több tíz-, illetve százmilliós kárigényt jelenthet – magyarázza Szűcs Balázs, Ferencváros főépítésze, akit az sem nyugtat meg, hogy Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes ígéretet tett arra, ha ilyen per indulna, akkor a közgyűlés újratárgyalja a kérdést. Elvégre ki tudja, hogyan dönt az aktuális közgyűlés.

Csökkenteni akarják az épületek magasságát Reviczky Zsolt / Népszabadság

Szűcs Balázs szerint az új szabályzat jó lehetne egy új város építésekor, de egy 150 évvel ezelőtt kialakult utcaképpel bíró város esetében nem lehet ilyen merev és szigorú előírásokat alkalmazni. A befektetők könnyen elcsábulhatnak a közeli Pozsony és Bécs felé, ahol a tervezettnél sokkal engedékenyebb a szabályzat – véli a főépítész. – Az önkormányzatok pedig a beruházások csökkenésével nem csupán az értékesítésből származó egyszeri bevételtől, hanem az éves bevételt jelentő építményadótól is elesnek. Holott a központi források szűkülése miatt minden fillérre szükségük lenne.

Az országos főépítész 16 oldalon át sorolta a tervvel kapcsolatos kritikáit, amelyek egy részével Lázár János kancelláriaminiszter is egyetértett és egyúttal jelezte, hogy a szabályozást, ha elfogadják is, egy éven belül felül kell vizsgálni.