Az ötéves kötvények esetében az irányadónak tekintett amerikai kötvényekhez képest a hozamfelár 335 bázispont, míg tízéveseknél 345 bázispont volt. A hozamszint számításaink szerint az ötéves lejárat esetében 4,2 százalék, míg a tízéves esetében 5,4 százalék körül alakult – ez nem mondható váratlannak. A tízéves papírok esetében a piaci szereplők rendre úgy nyilatkoztak, hogy 5,3–5,5 százalék között lehet majd ez a mutató. Vagyis jobb, mint a két évvel ezelőtti kibocsátáskor a tízéves kötvények esetében elért 6,504 százalékos hozam. Más kérdés, hogy ez az eredmény a jobb piaci környezetnek és nem Magyarország javuló megítélésének következménye: akkor a tízéves lejáratú kötvények esetében a felár ugyanis jobb volt, csak 310 bázispont.

Közvetlenül az aukcióval kapcsolatos hírek még kedd hajnalban kezdtek el érkezni. A Reuters kora reggel közölte, hogy Magyarország dollárkötvény-kibocsátási szándékot jelentett be az amerikai értékpapír-felügyeletnek (SEC) – ez egyértelmű jelzés volt arra, hogy az aukció hamarosan megtörténik. Suppan Gergely ezt azzal magyarázta: ilyen szándékbejelentéseket akkor szoktak közzétenni, amikor rövid időn belül megtörténik a kibocsátás.

Az aukciót előkészítendő, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) egyébként már korábban felkérte a BNP Paribas, a Citigroup, a Deutsche Bank és a Goldman Sachs pénzintézetet arra, szervezzen találkozókat a kötvénypiaci befektetőkkel az Egyesült Államokban és Európában. A Nemzetgazdasági Minisztériumból származó információink szerint a roadshow-n is jelentős volt az érdeklődés. Elemzők a Népszabadságnak korábban rendre úgy nyilatkoztak: kedvezőnek tartják a piacra lépés időpontját, hiszen most nagyobbnak mondható a kockázatvállalási hajlandóság a befektetők körében, ami egy olyan besorolású ország helyzetét, mint Magyarország, nagyban segíti. Piaci körökben általános vélemény az is, hogy az aukciót már valamivel korábban, akár a múlt héten is megtarthatták volna. Ennek azonban lényegében a Moody’s szabott gátat. (A várakozás jól is jött számunkra, mert az elmúlt napokban az amerikai papírok mutatói kicsiny mértékben, de estek, így a hozamszint mérséklődhetett.) A hitelminősítő múlt héten tette közzé értékelését az országról, s ezt mindenképpen meg kellett várni –jegyezte meg Suppan. Mint ismert, a Moody’s megerősítette Magyarország „Ba1” szintű államkötvény-osztályzatát péntek éjjel. A besorolásra a cég ugyanakkor érvényben hagyta a leminősítés távlati lehetőségére utaló negatív kilátást – a kabinet ezt akkor is elutasítással fogadta, mondván: a piac igazolja majd a magyar teljesítményt. A kibocsátás után Martonyi János külügyminiszter lényegében ezt az álláspontot ismételte meg az InfoRádióban, mondván, a vevők nem törődnek a hitelminősítőkkel. Arra következtetett: uralmuk megszűnőben van. Londoni elemzők szerint a siker mögött a nemzetközi piaci hangulat drámai javulása áll.

A 3,25 milliárd dolláros értékesítési mennyiség egyébként azt is jelenti, hogy Magyarország erre az évre nagyjából meg is oldotta külső devizafinanszírozási igényét. Az idei évre szóló finanszírozási tervben 4,5 milliárd euró devizakötvény-kibocsátás szerepel. Ha a mostani számokat és a Prémium Euró Magyar Államkötvény (Pemák) sikerét, az ebből befolyó egymilliárd eurót vesszük alapul, akkor a tervből 3,4 milliárd euró már meg is van. Az év hátralévő részében már csak mintegy egymilliárdot kell találni.