Az Európai Tanács november 22–23-i ülése annak a próbája lesz, hogy az unió valóban akar-e ambiciózus uniós költségvetést biztosítani a 2014–2020 közötti időszakra. Az Európai Parlament, amelynek jóvá kell hagynia a költségvetési javaslatot, nem hajlandó a jelenleginél kisebb, többéves uniós pénzügyi keretet elfogadni. Egyesek szerint az Európai Unió egyes részein uralkodó takarékossági légkör fényében ez talán ésszerűtlen, sőt felelőtlen álláspont. Valójában azonban ennek épp az ellenkezője igaz. Az uniós költségvetés csökkentésére irányuló hangos követelések népszerűek lehetnek ugyan, de gazdaságilag megalapozatlanok. Az uniós költségvetés lefaragása végső soron a gazdaságélénkítés EU-ban rendelkezésre álló egyik leghatásosabb formájának visszavágását jelentené. Válság idején a növekedés és a foglalkoztatás növelése érdekében minden eddiginél nagyobb szükségünk van ösztönzőkre.

Az uniós költségvetés nem nagy, de fontos. Az unióbeli összes kormányzati kiadásnak csupán mintegy két százalékát teszi ki, és a tagállami kormányzati kiadások összegének negyvenötöd részét sem éri el. Az uniós költségvetés elsősorban beruházási költségvetés, és összes hozamának 94 százalékát magukban a tagállamokban, illetve az unió külső prioritásainak megfelelően ruházzák be. Az uniós költségvetés hozzájárulása nélkül számos régióban és tagállamban minimálisra csökkennének vagy lehetetlenné válnának az állami beruházások.

Az uniós költségvetés része annak a megoldásnak, amely lehetővé teszi Európa számára a mostani válságból való kilábalást azzal, hogy ösztönzi a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe történő beruházásokat, továbbá segítséget nyújt a tagállamoknak a strukturális problémák, különösen a versenyképesség elvesztése, a növekvő munkanélküliség és szegénység leküzdésében. Ha komolyan gondoljuk a növekedést célzó átfogó tervet, biztosítanunk kell hozzá a szükséges eszközöket. Az uniós költségvetés olyan beruházási eszköz, amely előmozdítja a gazdasági növekedést, és munkahelyeket teremt. Többek között döntő fontosságú páneurópai közlekedési és energetikai összeköttetéseket finanszíroz. Elősegíti az innováció támogatását és lökést ad a kutatásnak és fejlesztésnek. Az uniós költségvetés ösztönzőleg hat a beruházásokra, lehetővé teszi a méretgazdaságosságot, és nem lehet deficites.

Az európai gazdaság fellendítésére irányuló, minden uniós tagállam által jóváhagyott Európa 2020 stratégia előírja, hogy az uniónak többet kell tennie európai szinten. A kormányfők nem adhatnak folyamatosan több és több elvégzendő feladatot az uniónak, miközben csökkentik költségvetését. Ezzel egyszerűen lehetetlent kérnek. Egyszerűen fogalmazva, az ambiciózus EU-hoz ambiciózus költségvetésre van szükség. Az Európai Unió minden tagállama, a helyi és regionális önkormányzatok és az Európai Parlament is elkötelezetten támogatja a közös növekedési stratégiát. Ez az Európa 2020 elnevezésű stratégia átfogó választ ad az EU előtt álló kihívásokra. A többéves pénzügyi keret az Európa 2020 stratégia együttműködésben történő, eredményes végrehajtásának egyik fő eszköze. Ez a költségvetés a növekedést és a beruházásokat szolgálja. Nem tehetjük meg, hogy folyton a növekedés szükségességéről beszélünk, azután a beruházásokhoz szükséges eszközök felajánlásakor következetlenek vagyunk.

A növekedést eredményező megoldás része az erős uniós kohéziós politika, amelynek továbbra is kulcsfontosságú beruházási eszköznek kell maradnia országaink számára. A kohéziós politika emellett az egész unió javát szolgálja azzal, hogy erősíti a belső piacot, fokozza a gazdasági konvergenciát és a növekedési potenciállal rendelkező területekre irányítja a beruházásokat, valamint támogatja a tagállamok strukturális reformjait.

Mi a helyzet a bevételi oldallal?

Az Európai Parlament és az európai helyi és regionális önkormányzatok határozott meggyőződése, hogy az európai polgárok számára érthetetlen és taszító az a szakadék, amely az EU-tagállamoknak az uniós költségvetés nettó befizető országai, másrészről pedig az uniós költségvetés nettó kedvezményezettjei által vezetett két, egymással szemben álló tábora között a tisztes megtérülés tisztán számviteli alapú értelmezését létrehozó rendszerében kialakult.

Az uniós költségvetés finanszírozásának vissza kell térnie a valóban saját forrásokon alapuló rendszerhez. Középtávon meg kell szüntetnünk a meglévő visszatérítéseket és más korrekciós mechanizmusokat. Üdvözlendők a pénzügyi tranzakciós adóról és a jelenlegi HÉA (hozzáadottérték-adó) valódi reformjáról, mint saját forrásokról szóló javaslatok, amelyek arra irányulnak, hogy 2020-ra 40 százalékkal csökkenjen a tagállamok által az uniós költségvetésbe befizetett, GNI-alapú hozzájárulás részaránya. A pénzügyi tranzakciók adóztatása nem csak a társadalmat szolgálja, de olyan új bevételi lehetőséget is jelenthet, amely mérsékelné az uniós költségvetésbe fizetett tagállami hozzájárulásokat.

A többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások annak próbakövei lesznek, hogy az Európai Unió képes-e az európai polgárok érdekében cselekedni, és képes-e beváltani ígéreteit. Amennyiben az EU kormányfői ambiciózus költségvetésre tesznek javaslatot a november 22–23-i csúcstalálkozón, amellett, hogy Európa szempontjából helyesen cselekednek, támogatást kapnak az Európai Parlamenttől és a Régiók Bizottságától is, és a nagyvilág felé is bizonyítják, hogy Európa képes a kemény döntések meghozatalára.

MARTIN SCHULZ, az Európai Parlament elnöke, RAMÓN LUIS VALCÁRCEL SISO, a Régiók Bizottságának elnöke

 

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.