A hidegháború idején előállított plutónium egy része a Naprendszer távoli égitestjeit vizsgáló űrszondák számára nélkülözhetetlen energiaforrást jelent. A termelést az Egyesült Államok 1988-ban leállította, veszélybe sodorva ezzel a külső bolygók további kutatását.

Hal, ökológiai gazdálkodásból származó hús, gombák, diók, gyümölcsök és zöldségek igen, gabonák, hüvelyesek, tejtermékek, só, cukor és finomított olajok nem. Tömören ennyi a kőkori ember konyhájára alapozó paleolit étrend. Van, akinek bejön, és van, aki félreérti.

A cukorbetegség tucatnyi szövődménye közül az egyik legnehezebben kezelhető az úgynevezett diabéteszes láb szindróma, ami nehezen gyógyuló sebek és a bőr rétegeiben kialakuló lábszárfekély formájában jelentkezik, és nemritkán végtagvesztéshez vezet. A megelőzés a legfontosabb, de egy új módszerrel a kialakult állapot is hatékonyan kezelhető.

Magyarországon debütál a világ egyik legmodernebb hallásjavító eljárása. Egy vidéki fül-orr-gége klinikán a napokban kerül sor az első olyan hallásjavító implantátumnak a beültetésére, amely a koponyacsontok vibrációjával adja vissza a hallást, viszont teljes egészében a fejbőr alatt helyezkedik el, nincs nyitott része, és nincs külön csavarral a koponyacsonthoz erősítve.

A karácsonyt megelőző böjti időszak kiváló alkalmat ad egy kiadós epetisztításra. A természetgyógyászatban régóta alkalmazott módszert otthon is elvégezhetjük, de fontos, hogy előtte konzultáljunk kezelőorvosunkkal, kivált ha már kialakult epeproblémáink vannak, mert a tisztítás során a nagyobb kövek elakadhatnak az epevezetékben, epegörcsöt okozva. Gondos odafigyeléssel azonban nagy megkönnyebbülést adhat a kúra.

A téli étrend, tetézve az előttünk álló ünnepi dőzsöléssel, rendkívül megterheli az emésztőrendszert. A hidegben valóban több kalóriára van szükségünk, jólesnek a tartalmasabb fogások, a salátát és egyéb hűtő hatású, nyers ételeket kevésbé kívánjuk. A túlzottan zsíros étlapnak viszont az epénk látja kárát.

A fejfájásnak száz oka lehet, szó szerint. Nehéz megmondani, hogy kinél mi váltja ki az életet megkeserítő, szaggató, szorító, lüktető, vakító fájdalmat, amire sokszor a gyógyszer sem hat. Segít az alternatív terápia.

Nagy formátumú iskolaalapítót veszített el a természetgyógyászat. Nyolcvanéves korában, 2012. október 26-án reggel elhunyt dr. John E. Upledger amerikai osteopatha orvos, a craniosacralis terápia megalkotója. Munkásságát 120 ezer terapeuta viszi tovább világszerte.

Tizedik éve ítélik oda minden évben a „L’Oréal–UNESCO A nőkért és a tudományért” ösztöndíjat területükön élenjáró kutatóknak. Az idei jubileumi díjazással már 31 magyar kutatónő kapott támogatást tudományos munkájához.

Budapesten a jelek szerint sikerült rendkívül diszkréten kezelni a négy visegrádi országra kiterjedő nemzetközi orvos tiltakozást. A közös összefogásra buzdító jelvényt is kevesen viselték tegnap, ám az intézményekben dolgozók és a betegek többsége még csak nem is hallott a visegrádi országok egészségügyi szakszervezeteinek keddre időzített közös akciójáról. Az érintettek ezen a napon villámcsődülettel, jelvényviseléssel, a betegek tájékoztatásával akarták jelezni, hogy az egészségügyre mind kevesebb pénz jut, a betegellátás feltételei pedig ellehetetlenültek.

A tegnapi parlamenti végszavazás előtt még több alapvető változáson is átesett a közműadóról szóló törvény, mely szerint januártól adót kell fizetni minden víz-, szennyvíz-, belterületi csapadékvíz-, földgáz-, hő-, áram- és hírközlési vezeték után, húzódjon az akár föld alatt vagy felett. A javaslat az elmúlt hetekben már sokat változott. Először csak a belterületen futó vezetékek métere után szedtek volna évi száz forintot – a helyi önkormányzatok. Ez a múlt héten a külterületi földekkel bővült, és a kormány végül minden „nem családi” vezetéket besorolt az adó alá, illetve az állami és az önkormányzati tulajdonban lévőket kivette, de azzal, hogy ezek után nem a tulajdonos, hanem az üzemeltető fizet. (Az még nem tisztázott, hogy ez mennyiben vonatkozik az áttételesen, illetve nem száz százalékban közösségi tulajdonú közműcégekre.) Egyszersmind mégsem az önkormányzatoknak, hanem a központi költségvetésnek és kötelező jelleggel kell fizetni a sarcot.

Azt hittem, már sosem fogok faszobrászatról írni. Errefelé ugyanis a fogalmat az a némi szecesszió-, némi expresszionizmusmaradványból, bognárkészségekből és amatörizmusból összeállt tárgykészítés foglalta le, amely óhatatlanul népi-nemzeti minősítést kapott. Kezdődött mindez valamikor a két világháború között, amikor állítólag Erdélyből és a Felvidékről eredt a tősgyökér, folytatódott húsz év múlva ipari tájakon proletár ízű bányászfolklór gyanánt, ám hamarosan, még akkor kibontakozott a hazafiasnépfront-szobrászat. Jellemzője a tömbös elnagyoltság, az ábrázolás, amelyet úgy kell kibontani a rönkből, hogy a darabos hasonlóság meg a tuskóeredet ínycsiklandóan erősítse egymást; az sem árt – manapság egyre kevésbé árt –, ha mindezt barkácsfelkészültség és műkedvelőízlés hozza létre.

Már ezért a különleges történetért is érdemes felkeresni a Néprajzi Múzeum tárlatát.

Megegyezhetnek Görögország rövid távú finanszírozásban, de a program életképességéről, a görög államadósság fenntarthatóságáról valószínűleg tovább folyik a vita a hitelezők között – ilyen hangulatban érkeztek kedd délután Brüsszelbe az eurózóna pénzügyminiszterei, mindössze egy héttel a legutóbbi eurócsoport-találkozó után. Az ismét maratoninak ígérkező tárgyalás lapzártánk után ért véget.

Divatba jött a „közép”. A választások előtt Orbán Viktor a centrális erőtér programjával hergelte a demokratákat. „Középnek” saját politikáját nevezte ki, a centrum jogán pedig erőszakos hatalomcentralizációba kezdett. Egészen más értelemben, de a „közép a szép” az új demokratikus mozgalmakban is. Engem persze különösen az MSZP és a magát középre pozicionáló Együtt 2014 viszonya szempontjából érdekel: mi az a közép? És ki van középen? A kérdés, ahogy a viszony is, csak még kényesebbé és fontosabbá vált az LMP kongresszusa óta. Megelőlegezve és sarkítva a választ: politikai értelemben középen senki sincs, de mindenki ott szeretne lenni.

Várhatóan december első hetében indulnak az elbocsátások a közmédiában. A tervek szerint 250 embert küldenek el, ebből több mint harmincat a hírügynökségi, nyolcvanat a rádiós és csaknem száznegyvenet a televíziós területről – értesült a Népszabadság.