A mindennapi tornaórakampányban sok minden benne van, ami a Fidesz-kormány intézkedésire jellemző: hangzatos, nem úgy van, ahogy mondják és akarnok.

Ha van pálya, labda, háló – minden van. De nem ez a jellemző

Jó, ha a gyerekek mindennap mozognak? Persze. Benne van az első ötven legfontosabb közoktatási problémában a kérdés? Nincs. Abban az oktatási rendszerben, amelyet a kontraszelekció, a pénztelenség, a gyerekszámcsökkenés, a szakmai bezárkózás, a szegregáció, a fizikai leromlás, az esélyegyenlőtlenség és a bizonytalanság sújt, a heti eggyel vagy kettővel több tornaóránál minden fontosabb. És az eddigi közoktatási törvény is előírta a mindennapi testmozgást. Ez jelentett tornaórát (heti 2-3-at) és más mozgásra épülő foglakozást. Ez vegyes minőségű tevékenységet jelentett, de nem azért, mert az iskolák nem akarták, hogy a gyerekek többet mozogjanak, hanem mert nem tudták ennek feltételeit biztosítani. Például azért, mert nincs vagy kicsi a tornatermük.

A mindennapi tornaóra előírásával nem tornateremből vagy tornatanárból lett több, hanem szabályból, ami a kormánynak ingyen van. Mint amikor előírták a cégeknek a béremelést. Amelyeknek ettől nem lett több pénzük, de ez a körülmény a kormányt nem érdekelte, oldják meg. Ahogy most az iskoláknak kell megoldaniuk, hogy csökkenő finanszírozás és növekvő tananyag mellett találjanak helyet, időt és pedagógust egy hangzatos terv megvalósítására.

Ha az előző kormányok több tornatermet építettek volna, most jobb lenne a helyzet – mondja az oktatási államtitkár. Ami igaz, de egyfelől ő sem dicsekedhet túl sok átadott tornateremmel, másfelől nem az a fő kérdés, hogy ki tehet róla, hanem az, hogy a nem létezőben hogyan lehet tornázni.

A kormányzati hirdetések azt sugallják, hogy a feladat teljesítve, szeptembertől mindennap lesz tornaóra, miközben ez csak két évfolyamot érint az idén, aztán az évek során jönnek majd a többiek. Mintha egy negyedkész autópályát ünnepelnének.

A mindenkori kormányok meg vannak győződve arról, hogy az állampolgárok örülnek, ha az adójukat propagandára költik. A tárgya nem teszi erkölcsösebbé ezt a kormányzati módszert, de ha egy autópálya vagy egy Nemzeti Színház miatt dicsérik magukat, annak legalább van súlya. De plusz két tornaóra? Ezt tartja a kormány a legnagyobb oktatási teljesítményének? Hogy hozott egy döntést, amely pillanatnyilag a diákok egyhatodát érinti? Mint amikor a romos és komfort nélküli lakást úgy hirdetik, hogy az ablakból látszik a Gellért-hegy. Ja, kihajolva, távolról. Amúgy lakni nem lehet benne.