A koalíció

Vona Gábor, a Jobbik elnöke koalíciót ajánl a Fidesznek. Nem nevezhetnénk ezt nagykoalíciónak, hiszen az ellentétes pólusokon álló pártok szövetkezése valamely önmaguknál nagyobb cél érdekében. Egyszerű, hétköznapi koalíció lenne ez, egy megkezdett mondat befejezése. Vona az Erdélyi Magyar Ifjak borzonti táborában azt mondta, hogy pártja szívesen együttműködne a Fidesszel abban, hogy eltakarítsák a magyarországi politika színteréről a Magyar Szocialista Pártot (MSZP). Nem az a bajuk az MSZP-vel, hogy baloldali, hanem az, hogy nemzetellenes.

Pontosan érzékeli Vona, hogy milyen hangon lehet beszélni a Fidesszel, hogy meghallgatásra találjon. Orbán Viktor ugyancsak romániai magyarok előtt fogalmazta meg néhány éve brutálisan igazságtalan, de saját közönségét hatékonyan szervező tételét, amely szerint a magyar baloldal a történelem során amikor csak tehette, rárontott a nemzetére. Ezen a bázison sima és rövid egyeztető tárgyalások után állhat össze a Jobbik a Fidesszel, hogy a demokrácia szabályai helyett az erő és a kiátkozás eszközével döntsék el, mi a nemzet érdeke. Hogy végeredményt hirdessenek, mielőtt elkezdődik a verseny. Vona azt mondta, úgy fognak harcolni a választásokon, mint Gyurta Dani a kétszáz méteres mellúszásban. Mintha Gyurta aranyéremmel a nyakában ugrott volna a vízbe! Sportoló az ilyesmivel hülyét csinálna magából, a politikában a jelek szerint eredmény reményében lehet próbálkozni ezzel a megoldással.

Vona úgy értékeli, hogy a Fidesz nemzetpolitikában végrehajtott fordulatát a Jobbik katalizátorként serkentette. Tévedett.

A katalizátor nem vesz részt a folyamatban, csak gyorsítja.

Ennél messzebb jutottak: a Jobbik már szügyig benne van abban, amit a Fidesz csinál.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.