Emelkedettebb szóval: ahogy a társadalmi párbeszéd folyik.

Mert mégis, milyen ország az, ahol a miniszterelnök kirekesztőn dupla fenekű szöveggel megaláz egy komplett társadalmi csoportot, mire a csoport egyik választott vezetője szervilis helyesléssel még meg is köszöni azt a sok jót, amit ettől a kormánytól kaptak? Márpedig Orbán Viktor és Farkas Flórián hétfői tárgyalásán egészen pontosan ez történt. A miniszterelnök lényegében letolvajozta és leingyenélőzte az egész magyar cigányságot –mondván, világosan látniuk kell, hogy bűnözésből és segélyből immár nem lehet megélni –, mire az Országos Roma Önkormányzat vezetője hálát adott például a közmunkaprogram bővítéséért és az oktatási támogatásért.

Farkas Flórián feltehetően tudja, hogy a közmunka gyakran értelmetlen, az érte kapott bér pedig szemfényvesztés, hisz ha valódi munkahelyet teremtett volna a kormány, legalább minimálbért kéne adnia. Tudnia kell azt is, hogy az érettségit nyújtó képzés visszaszorítása elsősorban a cigányok oktatási lehetőségeit szűkíti. Politikai alkut kötött azonban, a kormány bábjává lett, így rá kell mondania a hamisra, hogy igaz. Orbán műsora viszont szélesebb közönségnek szól. Választói legalpáribb indulatait erősíti, amikor pórul járó bűnözőkről meg a segélyek visszaszorításáról mennydörög.

A magunk részéről szívesen belehallgatnánk majd a most megalakított romaügyi bizottság üléseibe. Negyedévente fognak összejönni, hogy számba vegyék az eredményeket. Csak remélhetjük, hogy a négy fal között legalább egymásnak igazat mondanak majd.