Sírtak a nyelvtörvény miatt Kijevben. Tüntetők, akiket a rendőrök könnygázaztak. A törvény megengedi ugyanis, hogy regionális nyelvek legyenek Ukrajnában az államnyelv mellett. Az orosz például. A magyar is.

Sok kárpátaljai magyar nemzetiségű képviselő mégis aláírta az ukrán parlamentnek küldött levelet, amelyben kérték: ne fogadják el a nyelvtörvényt. Elfogadták. A törvényről az ukrán lapok úgy cikkeznek, mint botrányról. A dolog több, mint bizarr. A jogszabály ugyanis humánus és korszerű, az érvényes konvenciókra hivatkozva arról rendelkezik, hogy ha egy területen egy bizonyos kisebbség aránya eléri a tíz százalékot, akkor ott hivatalos regionális státuszt kapjon az anyanyelv.

Így a kárpátaljai területen regionális lehet a magyar, a szomszédos Csernivciben a román, a Krím félszigeten a krími tatár. És ugyanott, ahogy Ukrajnának legalább a felén az orosz is. Az ukrán polgárok legalább húsz százaléka orosz nemzetiségű, legalább a fele orosz anyanyelvű.

Az ukrán nyelvet a szovjet időben kiszorították a mindennapokból, az iskolákból is. A független Ukrajna viszont egyetlen nyelveként fogadta el, ami annál is különösebb volt, mert vezető politikusai alig beszélték az államnyelvet. Mostanra megtanulták.

A kelet-ukrajnai területek lakóinak egyik fő követelése húsz éve az orosz második államnyelvként való elfogadtatása. Ezt most gyakorlatilag elérték. A törvény parlamenti elfogadásának módja azonban botrányossá tette a jogszabályt. A parlamenti többség nem tartott be szinte semmi maga által is hirdetett elvet.

Az ellenzék engedetlenségi akciókat hirdet. Ukrajnában az ország amúgy is megosztott, a volt miniszterelnök nyilvánvalóan politikai okok miatt ül börtönben. Lucenko volt belügyminiszter elítélését az európai emberi jogi bíróság most ítélte jogsértőnek. Most, hogy véget ért a foci-Eb alatti kurta politikai béke, az eddigi ellentétekhez a nyelvi háború is csatlakozik.

A napokban könnygázzal verte szét a rendőrség Kijevben az új törvény ellen tüntetőket. A tiltakozók szerint az orosz nyelv ezután ki fogja szorítani az ukránt. Sőt az ukrán függetlenség is veszélybe kerül. Az ország nyugati fele sokáig Lengyelországhoz, majd az osztrák birodalomhoz tartozott, Kárpátalja a Magyar Királysághoz. A keleti területek viszont nyelvükben, kultúrájukban, tradícióikban kevéssé különböznek más orosz ortodox térségektől. Ukrajna valóban kompország Kelet és Nyugat között.

Amióta Viktor Janukovics az elnök, és az őáltala vezetett Régiók Pártja kormányoz, a keleti szél az erősebb. Ennek eredménye a nyelvtörvény, amely némi nyelvszabadságot ad a kisebbségeknek, de megerősítette a tekintélyuralmi tendenciákat is. A magyarok így örülhetnének a nyelvhasználati szabadság kiterjesztésének, de számíthatnak más szabadságok korlátozására. És a szélsőjobboldali ukrán nacionalizmus ellencsapására is, amitől már eleget szenvedtek. Most minek örüljünk inkább?