A motívum jól rímel a Brüsszelt Moszkvával összehasonlító miniszterelnöki fordulatra vagy a Békemenet Nem leszünk uniós gyarmat! szlogenjére. Miközben a magyar jobboldalon és a szellemi hátországban változatlanul jelen van a „támadnak minket”, következésképpen a „szabadságharc” gondolata, a Külügyminisztériumban láthatóan másként gondolkodnak. Decemberben Martonyi János külügyminiszter nevezte magyar nemzeti érdeknek, hogy hazánk az unió centrumához tartozzon, vagyis csatlakozzon az akkor még formálódó stabilitási paktumhoz. Most pedig Németh Zsolt, a tárca parlamenti államtitkára nyilatkozta a Hvg.hu-nak, hogy Magyarország az Európai Unióban kialakuló „mag” felé orientálódik, s ha felkészült rá, csatlakozik az eurózóna élcsapatához. Németh elismerte azt is, hogy ez nem megy politikai integráció nélkül. Vagyis Magyarországnak engednie kell a nemzeti szuverenitásból. Ahogy a magországoknak általában is szuverenitásáldozatokat kell hozniuk egy teljesen más minőségű, közös kormányzás érdekében.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtöki budapesti előadásában arról is beszélt, hogy bizony az EU újonnan csatlakozott tagjai számára komoly dilemmát okoz a jó húsz évvel ezelőtt kivívott szuverenitásról való lemondás. Amennyiben komolyan vesszük Orbán Viktor azon vízióját, hogy Magyarország gazdasági értelemben legyen a tizenhetedik német tartomány, akkor már középtávon sincs más választás, mint felzárkózni a centrumhoz, minél közelebb jutni a „maghoz”. Méghozzá hiteles és kiszámítható (gazdaság-)politikával, a „magban” érvényesülő demokratikus játékszabályok betartásával. A mostani válság csak felerősítette azt az évek óta látható folyamatot, hogy Európában a nyugat–keleti helyett egy észak–déli választóvonal rajzolódik ki. Magyarország számára létkérdés, hogy a leszakadó déli zónába süllyed, vagy képes csatlakozni az északi régióhoz.

A Németh Zsolt-interjú másik figyelemre méltó eleme, hogy az államtitkár elismerte: Bugár Béla és a Fidesz által eddig ignorált szlovákiai Híd valamit jobban csinál, mint a kormányzó magyar politikai erők teljes támogatását élvező Magyar Koalíció Pártja. Az államtitkár szavaiból az is kiderül, kénytelen szembenézni azzal: ahogy Szlovákiában nem működött az etnikai alapú, jelentős részben Budapestről koordinált politizálás, úgy Romániában csődöt mondott az a kísérlet, hogy jelentős anyagi ráfordítással egyszere két erdélyi magyar pártot is felépítsenek az RMDSZ-szel szemben.

A Híd felé kinyilvánított párbeszédkészség legalább annyira száznyolcvan fokos fordulatnak tűnik, ahogy az is, hogy nem sokkal az őszi romániai törvényhozási választások előtt Németh egységre buzdítja az erdélyi magyarokat és politikai képviselőiket. Ahogy az uniós mag esetében, itt is a hitelesség az egyik fő kérdés. Akiket eddig semmibe vettek vagy átnéztek felettük, azok elhiszik-e a kurzusváltást? Azt, hogy a szavak fordulata tettekben is megjelenik-e.