Az indiánok világa megfoghatatlan, felfedezésre váró kultúra volt, tele érdekfeszítő titkokkal. Nem is csoda, hogy mennyien utánajártak életüknek, filmeket készítettek, könyveket írtak róluk. Ott van például James Fenimore Cooper, aki kapásból egy teljes sorozat kihagyhatatlan regényt írt. Két napja is egy Winnetou-filmet adtak az egyik tévécsatornán. Walt Disney pedig megalkotta Pocahontas csodálatos világát, a széllel, növényekkel és állatokkal beszélgető lány alakját.

– Mariann drága, szőke festéke is van? – Többféle is, de ajánlhatom a méregzöldet meg a sárgarépa vöröset is. Melyiket óhajtja, Józsi? – Legyen a méregzöld. Megyek az irodába, felíratom magam a jövő hétre.

Nem szégyelli magát? Keresztény létére szolgálja itt a zsidókat? – tornyosult Fehér Barnabás fölé a 130 kilós dühös ember, miután belülről fordította rá a kulcsot a mádi zsinagóga zárjára. A turistacsoport többi tagja már odakint toporgott, a tokaj-hegyaljai műemlék épület előtt, amikor Fehér Barnabásban egy pillanatra megállt az ütő.

– Miről akarsz beszélni, a válságról? Hát akkor figyelj ide, anyukám, én még életemben nem kerestem annyit, mint most – nevet harsogva Francesc, a városszerte ismert barcelonai ügyvéd. A katalán főváros legmagasabb pontján, a Tibidabo hegyen vacsorázunk, alattunk a város, egészen a tengerig el lehet látni.

Miért szólna másról egy természetfeletti tinisorozat, mint úgy egyébként a kamaszszériák? Vér, románc és melodráma: horrorköntös ide vagy oda, a tinédzsernek úgyis csak ez kell. Vagy nem?

Miközben Magyarországon legfeljebb a hőség elől menekülnek be az emberek a hűtött mozitermekbe, Karlovy Varyban most az eső és a hűvöskés szél alternatívája a vetítő. Így nem csoda, hogy a dzsemborihangulat a háttérbe szorult – a sörcsaposok és a kolbászsütők őszinte bánatára –, és inkább a filmeké a főszerep. A csehországi fürdőváros programszerkesztői pedig szinte minden igényt igyekeznek kielégíteni.

Nem volt egyedi és kivételes eset, hogy az L. Simon László kulturális államtitkár agárdi pincészetét minap meglátogató Orbán Viktor miniszterelnök mezőgazdasági munkát végző elítéltekkel találkozhatott a szőlészetben.

Régen várt esélyt kapott a történelmi mélypontok föltárásán fáradozó magyar vívósport a megújulásra. Már a jelölések előrevetítették: a tisztújító közgyűlés a reneszánsz lehetőségét kínálja majd. Erre utalt, hogy az elnöki posztért a sportág olyan ismert alakjai szálltak harcba, mint Csampa Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, valamint Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő.

A kormány idén 26 milliárd forintot húz ki a felsőoktatásból. Nagyon nem mindegy tehát az intézményeknek, hogy milyen stratégiával és szolgáltatásokkal próbálnak piaci körülmények között is fennmaradni. Az egyik kitörési pont lehet a külföldi hallgatók toborzása a magyar felsőoktatásba.

Legalább annyi kérdést ébreszt, mint amennyire választ ad a kórházak központosított internetes várólistája, amit néhány napja a nagyközönség is böngészhet az egészségbiztosító honlapján (https://jogviszony.oep.hu/varolista_pub/). A három fő menüpont segítségével elvben egyébként bárki megtudhatná, hogy az adott kórházban mikor kerül sorra, csakhogy a helyzet az, hogy a listának nincs túl sok köze a valósághoz. Ez a hiányosság egyébként a böngészéséből is meglehetősen gyorsan kiderül.

Jerome Valcke, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség főtitkára csütörtökön – a futball szabályalkotó testületének zürichi tanácskozása után – bejelentette, hogy a FIFA a gólvonaltechnológia bevezetése mellett döntött. Közölte azt is: a szisztémát az idén decemberben, a klubvilágbajnokságon próbálják ki, és ha beválik, akkor a jövő évi Konföderációs Kupán, majd a 2014-es vb-n is alkalmazzák.

A világ leghíresebb újságcikkét a Dreyfuss-ügyről írta Emile Zola Vádolom (J’accuse) címmel 1898-ban a L’Aurore címűlapba. A leghíresebb magyar újságcikk 1901. április 22-én jelent meg a Nagyváradi Friss Újságban. A címe: Egy kis séta.

Az otthon, amely teret ad a hétköznapi pillanatok intimitásának. A lakóhely egy statikus pont, egy tér, amelyből mi teremtünk otthont saját auránk által privát környezetünk kialakításával.

Theodor Adorno meglehetősen morcosan szemlélte a mindent elárasztó tömegkulturális „szórakoztatás” uralmát. A szó szoros értelmében is uralomnak tartotta, nem felszabadulásnak, hanem a kultúripar elnyomásának.

Clint Eastwood a nyolcvanas évek eleje óta tervezte az FBI alapítójáról, J. Edgar Hooverről szóló filmjét. Az eredmény 2011 egyik legvitatottabb műve lett.

Napjaink egyik legbiztosabb társaságitémája a bor. Olyanná vált erről a nemes italról beszélni hazánkban, mint Angliában az időjárásról. Mindig aktuális, hiszen nap mint nap hallani borvacsorákról, borversenyekről, borfesztiválokról.

Az óvatlan látogató könnyenzavarba jön az INDA Galéria legújabb kiállításán, melyről az első, könnyed pillantás után azt gondolja, a játékról és a meséről szól, pedig nem.

Nincs tévé, internet, angolvécé, meleg víz, nincs ordító főnök. Van több száz sátor, több ezer fa, változatos embertömeg, nagyszínpad és szabadság! Meg rock hajnalig.

Feltaláló, mondta rá Schönberg, nyilván meg akarta vele sérteni, csak feltaláló és nem zeneszerző, mint ő, de melléfogott.

Mindig mindennel mindenütt lehet játszani!Tessék egy játékos kérdés: minek a rövidítése a FIAT? A BMW? A kp? És a WTFDYTYA?