Megjelent a Man Booker-díjas író új könyve, a Báró Wenckheim hazatér. Felolvasására zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel az Andrássy úti Írók Boltja.

Falunapnak indult, ma kulturális fesztivál az újlipótvárosi utcai rendezvény, amely még mindig az értelmes beszélgetések helye.

Hogy hívják Árpád feleségét? Pehely. Ezt mindenki tudja, hiszen Koppány énekli: Árpádné Pehely („Árpád népe, hej!”). Mi azonban továbbléptünk.

Esterházy Péter temetése Várszegi Asztrik celebrálta a gyászmisét, barátként, az író tisztelőjeként és művészetének csodálójaként búcsúzott tőle. Budapesttől távol is a tisztelők nagy tömege jelent meg: tudták, hogy az ország nevében búcsúznak nagy művészünktől.

Az már hetekkel ezelőtt eldőlt, hogy az ünnepi könyvhét budapesti fő helyszíne ismét a Vörösmarty téren lesz, de a Nemzeti Kulturális Alapnak (NKA) azután, hogy jeles kulturális folyóiratoktól vonta meg a támogatást, arra is volt gondja, hogy a könyvesek se rendezhessék meg teljesen simán hagyományos könyvvásárukat.

Júniusban Budapesten, a Groupama Aréna kongresszusi termeiben rendezik a bridzs Európa-bajnokságot. Magyarországon a harmincas évektől nagy hagyománya van a játéknak: annyira, hogy a legjelentősebb írók-költők is szenteltek néhány sort vagy jelenetet neki.

A Tudjukkik ügynökének következő jelentését lapunk munkatársa, Kácsor Zsolt jegyezte le. Az ötlet kidolgozásában is részt vett, és úgy fogalmazza meg a lényeget, hogy Jonathan Swift a XVIII. században kitalált államok bemutatásával kritizálta kora társadalmát, könyvünk szerzőinek pedig kitalált hőst kell mozgatniuk a valóságos világban.

Az írás munka, a könyvkiadás üzlet, amelynek egyik terméke maga az író. Ó, mennyire utálom, ha a politikát, a politikust is terméknek tekintik! Az viszont tetszik, ha a kiadó befektet a szerzőjébe, egyáltalán: ha sajátjaként számol vele, akinek gondozni kell az életművét, amiből ő, a cég és a közönség is profitál.

Életének nyolcvanhetedik évében meghalt Kertész Imre Nobel-díjas magyar író, akinek Sorstalanság című regénye megváltoztatta a XX. század meghatározó történéséről, egy megvetett néphez tartozónak nyilvánított embercsoport szisztematikus kiirtásáról vallott közfelfogást. Teljesen újat mondott az emberi életről, örömről, megmutatta, hogy a zsarnokság természete nem változik, legföljebb a szenvedés mértékében vannak különbségek, és azt, hogy az ember a legszörnyűbb szituációkban is megtalálhatja az örömöt, sőt a boldogság pillanatait.