Az LMP a közmunkát az utolsó szalmaszálnak tekinti olyan térségekben, ahol az államon és az önkormányzaton kívül nincs nagyon más foglalkoztató. Ugyanakkor ez igen költséges eszköz, és csak átfogó tervezéssel alkalmas arra, hogy az elsődleges munkaerő- piaci foglalkoztatást növelje. Eddig ilyen átfogó tervezést nem láttunk a Belügyminisztériumtól. Így illúzió azt hinni, hogy a mostani program utat nyit az érintetteknek. De vajon alkalmas-e arra, hogy a legsérülékenyebb kistérségek és lakói a víz felett maradjanak, és a megalázóan alacsony bérek ellenére megőrizzék méltóságukat?

Mi üdvözöltük, amikor a kormány nagy „piramisépítő” beruházások helyett 2011 szeptemberében elindította a Start-mintaprogramot a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, mert mi is azt támogatjuk, ha a közmunka helyben valósul meg, és a helyi önellátást segítő, fenntartható program lesz. Viszont az országot járva azt láttam, hogy súlyos hibák vannak a rendszerben. Ha ezeket nem kezeli a Belügyminisztérium, zsákutcába jut a 132 milliárdos program, és nem értéket fog teremteni, hanem önkényt és kiszolgáltatottságot.

A tapasztalataim szerinti legfontosabb problémák (az erről forgatott filmünk a Lehetmas.hu-ról elérhető):

1. Sok helyen nem biztosítanak védőruhát, védőkesztyűt egészségre potenciálisan ártalmas anyagokkal végzett közmunkához, illetve védőoltást kullancsok ellen; sokszor munkaeszközről is maguknak kell az embereknek gondoskodniuk. Főként a nők számoltak be arról sok helyen, hogy nem tudják a legalapvetőbb higiénés szükségleteiket sem ellátni. A nők helyzete amúgy is különleges: a program szervezői sokszor nem veszik figyelembe, hogy az asszonyok fizikailag is és a családban betöltött szerepük miatt is más jellegű munkát és munkabeosztást kívánnak. A nőkkel nehéz, férfiaknak való fizikai munkákat is végeztetnek, ilyen például a jeges föld csákányozása vagy hatalmas betontörmelékek elhordása. Kaptunk olyan visszajelzéseket is, amelyek szerint még kismamákat, közvetlenül szülés után lévő asszonyokat is dolgoztattak. Általános panasz, hogy a rokkantságot, betegséget, egészségügyi problémákat nem veszik kellőképpen figyelembe a munkára való beosztásnál, illetve nem írják ki őket táppénzre.

2. A beszámolók alapján nem ritka, hogy nem a szerződés szerinti helyen dolgoznak az emberek, így pl. útkarbantartónak felvett közmunkásokat mezőgazdasági termelésbe visznek. Ez azoknál még súlyosabb probléma, akiknek egészségi állapota ezt nem tenné lehetővé. Megtörténik, hogy közmunkásokat a polgármester vagy annak rokonai privát céljaira haszonszerzés céljából dolgoztatják; mondjuk, a polgármester földjein, magánerdejében, rokonai házának építkezésénél segítenek, vagy a helyi erős ember állataira vigyáznak, mintegy gesztusképpen a polgármester részéről.

3. A heti rendszerességű kifizetés kudarcot vallott: az utófinanszírozás miatt az önkormányzatok nem tudják megelőlegezni a heti béreket, ezért sok helyen többhetes csúszások vannak. Számos helyen a közmunkások nem is kapják meg a 47 ezer forintot. Vagyis a kifizetések teljesen kiszámíthatatlanok.

4. Van, ahol a polgármester azért nem ad közmunkát egy egész családnak, mert rosszban van a családfővel. Így ők adott esetben a segélytől is elesnek, mert nem lesz meg az évi 30 munkanap igazolása. A legnagyobb kiszolgáltatottságot mégis az jelenti, ha valaki nem fogadja el a felajánlott közmunkát, vagy esetleg valami nem tetszik neki, és azt szóvá teszi. Ekkor a polgármester dönthet úgy, hogy rendkívüli felmondással megszünteti a közmunkaviszonyt. Ez azt is jelenti, hogy három évre megszűnik az aktív korúak ellátására való jogosultság, és ezzel gyakorlatilag minden ellátás, közte a térítés nélküli egészségügyi ellátás. További, visszaélésekre lehetőséget adó elem, hogy a polgármester tetszés szerinti helyekre és munkakörbe oszthatja be a munkanélkülieket. Ez sokszor etnikai színezetet ölt, amikor a romákat az erdőben, míg a többieket a faluban vagy mezőgazdasági földeken foglalkoztatják. Az egyik településen manökennek hívták azokat, akik közel álltak a helyi vezetéshez, így kiváltságos munkát kaptak: ebédet hordhattak ki biciklin a faluban. Az egyik legszomorúbb történet egy nagymama sorsát mutatja be: szüksége volt a 47 ezer forintra, hiszen az egész család nélkülözött, be is állt a programba, utcaseprés jutott neki. Tanult asszony volt. Azt kérte, hogy bárhova küldjék, csak ne az iskola elé, ahol az unokája tanul: mégis oda tették, amivel porig alázták.

Mindezek tükrében az alábbi helyeken kellene beavatkozni:

A jelenlegi rendszer túl nagy hatalmat ad a polgármesterek kezébe: ők döntenek, hogy kik és milyen munkakörben vehetnek részt a közmunkában, kit, milyen indokkal zárnak ki a programból és egyben a segélyből. A munkaügyi ellenőrzések pedig elsősorban adminisztrációs jellegűek, nem terjednek ki a munkakörülmények alapos vizsgálatára. A jelenleginél sokkal alaposabb, a foglalkoztatás körülményeire is kiterjedő ellenőrzési rendszer bevezetését javasoljuk.

A polgármesteren múlik az is, hogy a település mily mértékben vesz részt a programban: a pályázatok megírása, a tervezés sokaknak nyűgöt jelent. Ezért valahol nagyszabású program indul: közösségi épületeket húznak föl, zöldségeket termesztenek, amit a közétkeztetésben használnak, vagy tésztagyárat üzemeltetnek, állatokat tenyésztenek. Másutt viszont nem történik semmi. Ezért kéne megerősítést, jutalmat adni ott, ahol vállalják a közösség életminőségének javítását.

Az önkormányzatoknak gondot jelent a heti kifizetés: mivel utólagos a finanszírozás, az egyes heteket az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk. Ez sok helyen akár többhetes, hónapos csúszásokat is okoz. Vissza kell állítani a havi bérezést.

A programra az állam 2012-ben 132 milliárd forintot költ, kétszeresét a tavalyi összegnek, és ez jövőre még nőni is fog. Ennek a temérdek pénznek az elköltése szigorú átláthatósági előírásoknak kéne hogy megfeleljen. Ehhez képest a legtöbb helyen nincs fent az önkormányzat honlapján a közmunkapályázat, a Belügyminisztériummal kötött megállapodás, és nincsenek fent azok a dokumentumok sem, amelyek a közmunkába bevont földek és egyéb ingatlanok önkormányzati használatával kapcsolatos megállapodásokat tartalmazzák. Szükséges lenne a pályázatok, támogatási szerződések és egyéb megállapodások feltöltése az önkormányzatok honlapjára. Elengedhetetlen az országos közfoglalkoztatási adatok KSH általi, havi közzététele megyei, kistérségi és települési bontásban. A Belügyminisztériumtól azt várjuk, hogy tegye közzé a támogatások megyei, kistérségi és települési eloszlására vonatkozó adatokat. Amit az ellenzék tehet: nem tűrhetjük, hogy bizonyos polgármesterek jobbágyként bánhassanak a közmunkásokkal. Schiffer András képviselőtársammal a Btk.-hoz módosító javaslatokat nyújtottunk be azért, hogy az emberhez nem méltó körülmények közti foglalkoztatás, illetve a munkajogi szabályok haszonszerzés céljából történő megszegése büntetőjogi kategóriává váljon, és ezeket két évvel büntetendő vétségként lehessen sújtani.

Az LMP honlapján útmutatót teszünk közzé a hatékony jogorvoslati lehetőségekről. Jelen fázisban alapvetően az ombudsman és az Alkotmánybíróság intézményét javasoljuk; alapjogok sérelme esetén az alapvető jogok biztosát, a jogszabályok alkotmánysértő tartalma miatt az AB-t. Egyeztetéseket kezdeményeztünk a belüggyel annak érdekében, hogy kölcsönös erőfeszítések révén javítsunk a helyzeten. A kozmunka@lehetmas.hu-n konkrét segítséget is kívánunk nyújtani, és civil szervezetekkel is tárgyalást kezdeményeztünk a helyzet javítása érdekében.

Sok múlik azon, hogy a belügy miként reagál jelzésünkre. Vagy folytatódik a korábbi elutasító, a problémákat letagadó hozzáállás, vagy belátják, hogy szükséges és lehetséges a hibák kijavítása. A válaszból kiderül, hogy a közmunkaprogram eséllyé válik, vagy a kiszolgáltatottság, kilátástalanság fog fokozódni.

A szerző az LMP országgyűlési képviselője