Kinyitott, nem nyitott ki, félig nyitott ki. Előbb nyitott ki, engedélyek nélkül nyitott ki, kinyitott, de lesz-e elég vendég? Mint annyi más esetben, a politikai, hatalmi és/vagy nagy pénzekre menő tétek körüli porkavarás itt is kitakarja azt, ami már megvan: a két helyet, amelyekkel kicsit a nyári fesztiválok dizájnja is beköltözött a városba.

A befagyott lakáspiacon megállt a belvárosi tetőterek beépítése, noha az efféle beruházás nemrég még jó biznisznek számított. Mindeközben a sok, remekül beépíthető, üresen álló tetőtér felé kacsingatnak a legfelső emeleteken élők. A szerencsések meg tudják vásárolni a fölöttük lévő teret, de mielőtt lépnek, érdemes végiggondolni, hogy mivel is jár egy ilyen beruházás.

Gdanskban pénteken megélénkül a szurkolói zóna és környéke, de nem annyira, mint amennyire a házigazdák szeretnék. Túlnyomó többségben lengyelek alkotják majd a közönséget, mert tizenháromezer németnek és ötezer görögnek jegye van a második negyeddöntőre. Ennél sokkal nagyobb vendégseregre pedig nem számíthatnak a szervezők, így a drukkerövezet lengyel működtetői főként honfitársaikban bízhatnak, azoknak azonban apad a pénztárcájuk.

A művész Alkímia című sorozatán a késő nyolcvanas évektől 2002-ig dolgozott. Az isztambuli galériában ebből láthat a török közönség több mint huszonöt képet tartalmazó válogatást.

Hogy miért éppen Eszterházán rendeznek Haydnfesztivált, erre mindenki tudja a választ: 1761 és 1790között volt ott udvari zenész. Inkább az a kérdés, kinek nagyobb a rangja, a muzsikusé vagy a ház akkori uráé, Fényes (Pompakedvelő) Miklós hercegé.

A Magyar Színházak XXIV.Kisvárdai Fesztiválján a csíkszeredai Csíki Játékszín előadja Örkény István Tóték című tragikomédiáját Victor Ioan Frunza rendezésében.

Nagyvárosi épületek falai között élve kiáltó lehet a természet hiánya. Emberek milliói növényeket gondozva, négy- és kétlábú, szárnyas, úszó és csúszó-mászó kis és nagy kedvenceket nevelgetve bizonyítják maguknak, nem is távolodtak el annyira a természettől.

Kortársak, egy nő, egy férfi. Nem íróként kezdték, de ráéreztek a könnyedebb művekben rejlő lehetőségekre, és kiadóik is számítanak rájuk. Csak annyi étel- és italleírást szőnek regényeikbe, amennyinek ott szerves helyét érzik. Lévai Katalin egy szerb nőt „hoz” Budapestre, Tóth Gábor Ákos kanadai magyar férfit a Balatonra.

A filmekről szóló könyvek gyakori hibája, hogy szerzőjük cafatokra analizálja a műveket, az oldalakat különféle művészetelméleti okoskodásokkal és latin kifejezésekkel telezsúfolva. Kővári Orsolya írásában ezekből szerencsére egyet sem találhatunk.

Ernest Hemingwayről számos, utólag lenyomozhatatlan legenda kering az olvasói köztudatban. Sokan jobban ismerik a róla szóló pletykákat, mint magukat a műveket. A nagy amerikai író élete nem egy olyan eseményben bővelkedik, amiről nehéz megállapítania az utókornak, hogy a valósághoz mennyire van köze.

Német születésű természetkutató, botanikus, orvos, egyetemi tanár és nem mellesleg a pesti Füvészkert igazgatója volt a 180 évvel ezelőtt, 1832. július 1-jén elhunyt Haberle Károly Konstantin Keresztély.

A könyv címlapján és belső borítóin térkép van Pagoni úttal, Orbán holló, Hátra, Babóti, Levegős utcával meg Szépkislány parkkal. De én tudom ám, hogy mi az igazi nevük!

Jaj, de mennyire. Azt is tudom, melyik sziget, a lótuszevők szigete. Három tenger mossa birodalmunk határát, vagy lehet, hogy egy tenger a birodalom három határát, mindenesetre mossa, gyilkolja, erodálja, és egy rossz szavunk sincsen miatta.

„Hiszek benne, hogy eljön az idő, amikor az álom és a valóság, ez a két, látszatra oly nagyon ellentétes állapot összeolvad valamilyen tökéletes valóságfelettiségben...” – írta annak idején André Breton, a szürrealizmus alapító atyja, és lám, igaza lett, tessék csak a mai rögvalóságra nézni. Összeolvadt.

Jó ideig keressük, mit is akarunk az élettől. Egy idő után már azért is hálásak volnánk, ha az kiderülne, az élet mit akar tőlünk. Az HBO legújabb saját gyártású sorozatának középpontjában is az önmegvalósítás és az útkeresés kínkeserve áll.

Hazánk egyik, ha nem a legjelentősebb borvidékén mindig történik valami, ami izgalomba hozza a nagyérdeműt, manapság sincs ez másképp.

Áll a győri Aranyparton egy Wankel-motor dugattyújára –mások szerint felülnézetből gitárpengetőre – emlékeztető,új épület. Tematikus tudományos játszóház működik benne gyerekeknek, felnőtteknek és nyugdíjasoknak.

Szeretném tudni, van-e olyan, aki most is, harmincharmadszor is megnézi a Kaláka Fesztivált, s meg tudja mondani, mi vonzza újra és újra. Szerintem: a minőség.

Negyvenhat perc telt el az első negyeddöntő, a portugál–cseh mérkőzés első félidejéből – Helder Postiga húzódása miatt tartott a szokásosnál tovább a szünet előtti szakasz –, amikor Cristiano Ronaldo mellre vette a labdát, jól is fordult, majd a bal kapufára lőtt. Azért érdemes megjegyezni az időpontot, mert ekkor alakult ki a periódus egyetlen igazi helyzete.