Bármelyik minisztériumi titkárnő, a legkisebb falu polgármesteri hivatalának e-mail címével rendelkező ügyintéző szabadon kutathat a bűnügyi és rendészeti statisztikákban, a mezei állampolgárok, köztük a hivatásukat gyakorló újságírók azonban nem. Bár megkeresésünkre a belügyi tárca sajtóosztálya azt közölte, hogy minden újságírói kérdésre válaszolnak, és minden kért statisztikai adatot a lehető legrövidebb úton az érdeklődő újságírók rendelkezésére bocsátanak, arra nem tudtak egyértelmű választ adni, miért van minderre szükség, miért nem férhetnek hozzá szabadon az újságírók a bűnügyi statisztikákhoz.

Nem nyilvános!

Márpedig nem férhetnek. Amióta a rendőrségnek saját honlapja van, azon mindig megtalálható volt az előző évi egységes rendőrségi, ügyészségi bűnügyi statisztika, később egységes nyomozó hatósági, ügyészségi statisztika. Ma már nem. Egy link a Belügyminisztérium koordinációs és statisztikai osztályának kifejezetten a statisztikai adatközlésre létesített honlapjára irányít, ahol a „tisztelt érdeklődőt” a következő tájékoztatás várja: „A Belügyminisztérium erre vonatkozó gyakorlata értelmében a sajtómegkeresések céljaira a bűnügyi és a rendészeti statisztikai adatok szolgáltatása a tárca Sajtóosztályán keresztül történik. A Koordinációs és Statisztikai Osztály a hozzá közvetlenül érkező sajtómegkeresésekre a Sajtóosztályon keresztül szolgáltat statisztikai adatot.”

Tekintsünk el attól, hogy ilyen gyakorlata a minisztériumnak korábban nem volt. Ám attól már ne, hogy a statisztikáról szóló törvény értelmében a bűnügyi és rendészeti statisztikai adatok nyilvánosak, így az azokhoz való hozzáférés korlátozása törvénysértő. Márpedig a Belügyminisztérium csak azok számára teszi kontroll nélkül hozzáférhetővé ezeket az adatokat, akik regisztráltak a fent említett honlapon. Akárki azonban nem regisztrálhat. A koordinációs és statisztikai osztály kizárólag szervezetekhez köthető e-mail címeket regisztrál, minden más kísérletet sajtómegkeresésnek tekint. A sajtóosztály megadja a kért adatokat, és szerintük a szükséges kommentárral is ellátja azokat a sajtóban tapasztalt sok félreértés elkerülése végett. Világos beszéd! Nehogy az újságíró a számokból kiindulva következtetéseket vonjon le az ország közbiztonságáról.

A Belügyminisztérium bármelyik dolgozója, akinek @bm.gov.hu végű e-mail címe van, minden további nélkül kutathatja a statisztikákat, nem kell megmagyaráznia, hogy miért érdekli egy adat, a sajtónak viszont kérnie kell a törvény szerint nyilvános adatokat, és még a kommentárt is végig kell hallgatnia.

Igaz, a sajtóban leggyakrabban hivatkozott kimutatások bonyolultak. A nyomozó hatósági, ügyészségi bűnügyi statisztika például követő statisztika, amelybe csak azok a bűnesetek kerülnek be, amelyekben már befejezték a nyomozást. Így e statisztika értelmében például az 1998 februárjában meggyilkolt Fenyő Jánost nem tartják nyilván mint bűncselekmény áldozatát, hiszen az ügyben még tart a nyomozás.

Megeshet, hogy a tárca azért akarja távol tartani az újságírókat, mert maga sem bízik adatai hitelességében. Annak idején elsőként lapunk számolt be Kovács Tamás akkori legfőbb ügyésznek a frissen hivatalba lépő belügyminiszterhez intézett leveléről, melyben arra kérte Pintér Sándort, hogy „munkatársai előtt szíveskedjék világossá tenni, a hamis statisztikai adatszolgáltatás miatt a büntetőjogi felelősségre vonás a jövőben elkerülhetetlen”. Szerinte a nagyszámú meghamisított rendőrségi adat már a bűnügyi statisztika hitelességét veszélyezteti.