Az interjúban a kormányfő szokatlanul békülékeny hangot üt meg, a Magyar Nemzeti Bankkal. Itt már lehetett sejteni, hogy valamire készül. Azt mondta, „ebben a modern világban jegybank és kormány együttműködésre van ítélve”. Mintha nem a Fidesz, közelebbről a miniszterelnök személyes szóvivője, Szijjártó Péter melegítené fel újra és újra Simor András jegybankelnök ciprusi offshore cégeinek az ügyét, mintha az utóbbi másfél évben nem a kormány tett volna meg mindent, ami megtehető, hogy Simor emberileg is lejáratva távozzon végre az MNB éléről. Most azonban felötlött a kormányfő fejében egy modern, együttműködő világ képe.

Mi azonban inkább annak az Orbán Viktornak hiszünk, aki egyenesen az emberek arcába mondta, ne arra figyeljenek, amit mond, hanem arra, amit tesz. Sőt. Azt mondjuk: arra figyelünk, amit tenni készül. Mert a béke a nemzeti bankkal nem a megvilágosodás eredménye. Inkább ahhoz van köze, hogy az MNB óriási pénzeket kezel. Mondta is Orbán, e devizatartalék nélkül nem lehet előteremteni az általa és a Matolcsy György által megálmodott szépséges jövőhöz a forrásokat, amelyeket mozgósítani lehet a gazdaság növekedése érdekében. Matolcsynak e széfekben „heverő” nagy tartalékoknak a bevonásáról kell megegyeznie Simorral, ami – ismerve a még érvényben lévő törvényeket – nem lesz egyszerű. Úgy pedig még nehezebb, ha – mint az MNB közölte tegnap – a konzultáción szóba sem került, amiről Orbán beszél.

Ismét kevéssé ortodox megoldások készülnek, és újfent nyers módszerek fenyegetnek. Most mondjuk mindezt el magyar magyarul is: az Orbán–Matolcsy kettős felhasználta az egy éve államosított magán-nyugdíjpénztári megtakarítások döntő részét – a 3000 milliárd forintból úgy 2500-at –, s mivel továbbra sincs miből felfűteni a gazdaságot, hirtelen megtalálták az MNB több mint 36 milliárd eurónyi – több mint 10 ezer milliárd forint – tartalékát. Szemet vetettek rá, s most ezt a sajtot kellene kiénekelni valahogy Simor „csőréből”. Gyakorlatilag az ország utolsó pénzügyi tartalékát vagy legalább annak nagy részét költenék el beruházásra, ami sokszorosan ijesztő. Onnan, hogy a hitelminősítők a devizatartalékok állapotát erősen szokták vizsgálni, odáig, hogy amit beruházással létrehoznak, azt működtetni kell. Ha nem nyereséget hoz, pénzt visz. S ha ezt a tartalékot is elherdálják, akkor végképp csupasz hátsóval ücsöröghet a szakadék szélén az ország.

A kormányfő megcsillantotta azonban látnoki képességeit is: közölte, december közepe táján újabb spekulációs támadás következik az ország ellen.

Szabadságharcban nem adnak pihenőnapot.