El se hiszi, micsoda aranybánya van itt! –lelkesedik Perenyei Monika művészettörténész.

Megyek hazafele az iskolából, nem akarok Péterre gondolni, mégis muszáj rá gondoljak, mert a múltkor majdnem megfogta a kezem. E

Nagy volt a meglepetés, amikor felröppent a hír, hogy Győrben, a Rába csarnokaiban tűzoltóautókat is gyárthatnak majd.

A középsúlyú világbajnok homlokába húzott, kötött fekete sapkában zötykölődött az utolsó metrójáraton. Hetek óta a felkészülési terven dolgozott, és úgy elmerült a gondolataiban, hogy a végállomást jelző felszólítást sem hallotta meg. Csak az ajtócsapódásra riadt fel. Utolsóként lépett ki a szerelvényből. Alig néhányan haladtak előtte a kijárat felé.

Egy koca, egy porta – ezt a nevet viseli az a program, amellyel az agrárkormányzat újranépesítené az egyre ritkábban „lakott” disznóólakat. A szakemberek azonban szkeptikusak: a kevesebb problémát okozó növénytermelés jobban kifizetődik, ráadásul az állattartáshoz szükséges tudás is elveszett.

A helyzet rejtői: négy nemzet képviselői ülnek az asztalnál. Egy német turista, a helyi sváb közösség vendége, a magyar riporter, a román állampolgárságú házigazda és egy ital, amelyet eredeti délszláv slivovicaként illene tisztelni, valójában kissé aromásított szilvapálinka ő. A legújabb adószabályok következtében illegálisan ugyan, de jó házipálinkából a legolcsóbb berúgni.

Most már befejezett tény: a filmtörvény módosításával véget ért a magyar film mintegy húszéves korszaka. A nagy váltást levezényelő Andrew G.Vajna kormánybiztossal az elmúlt egy év sikereiről és vitáiról beszélgettünk: a lottópénzről, a Szőcs Gézával való viszonyáról, az utolsó vágásjóváhagyásának jogáról és a Magyar Mozgókép Közalapítvány konszolidációjáról.

– Az őszi csapadékhiány aggasztó méreteket öltött– mondta lapunknak Raskó György, a lajoskomáromi Győzelem Kft. vezetője, s ez a jövő évi termést jócskán csökkenti. Az őszi vetésű kalászosok és a repce egy része ki sem kelt.

Kedves ellenség! Szemétnek minősítetted – mert a „junk” szemét, dzsuva, nem „bóvli” – államunk kötvényeit, hitelképességét. A Magyar Nemzet azt írja, „bóvlinak (helyesen: szemétnek) minősítette hazánkat a Moody’s”. Hazánkat? Arany Jánost? A jáki templomot? A pécsi főteret? Bartók Bélát? Lukács Györgyöt? Mándyt? Bodor Ádámot? A csepeli szabadkikötőt?

Kíváncsi rá, hogyan nézne ki egy város, ha felfüggesztenék a területén a KRESZ-t? Ha nem kéne figyelembe venni a közlekedési lámpákat, nem létezne sebességkorlátozás, elválasztó sáv, műszaki vizsga, ha balra is elindulhatna a körforgalomban, ha megszűnnének az egyirányú utcák, és bárhol leállíthatná az autóját, akár az úttesten is, amelyen lovas kocsik, beazonosíthatatlan kézihajtányok, kenyérszállító kerékpárok, motorosok, talicskás emberek bukkanhatnak fel bármilyen irányból, a legváratlanabb helyen áthaladó gyalogosokkal együtt? Az egyedüli vezérelv legfeljebb az lenne, hogy lehetőleg mindenki életben maradjon? Nos, ez a város épp úgy nézne ki, mint Kairó.

Nem kétséges, zenefronton a Csík zenekar az utóbbi évek legnagyobb hazai befutója. Sikere nemcsak a szűkebb népzenei színtéren zavarba ejtő, de a hazai popsztárok számára is megszégyenítő. Az utolsó két korongjuk (Szívest örömEst, 2009, Ez a vonat…, 2008) többszörös platinalemez tizensokezres eladásokkal, az alig egy hónapja piacra dobott Lélekképek is hasonló nyomvonalon és léptékben halad.

Ha Magyarország nem kezdeményez tárgyalásokat az IMF-fel, súlyos finanszírozási nehézségekkel kell szembesülnie – megbízható kormányzati forrásaink szerint erre figyelmeztette Simor András jegybankelnök Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert november 15-én, két nappal az előtt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium november 17-én délután nem kis meglepetést keltve közölte: az IMF szokásos éves gazdaságpolitikai konzultációjával párhuzamosan a magyar kormány tárgyalásokat kezdeményez egy új típusú együttműködésről a Nemzetközi Valutaalappal.

Az IMF helyében én nem vonnék le elhamarkodott következtetéseket a magyarok behódolásából. Az ősmagyarok erősségeivel bizonyítottan tisztában lévő kipaterolójuk, a meghátrálást is győzelemmé nemesítő gazdasági miniszterünk a perzsa és a bizánci forrásokban való további elmélyülés nélkül is tudhatja, milyen hadi csellel vívtak meg sok csatát a magyarok Európába jövetelükkor – a színlelt megfutamodással.

Ha a sajtósa nem tiltaná, Robert Pattinson egy percig sem habozna a válasszal, hogy mit választana: azt a sok millió dollárt, amit az Alkonyat-sorozattal keresett, vagy azt a kritikai sikert, amit más alakításaival nem ért el. Ez a kese hajú, kesernyés mosolyú majdnem kamasz (22 éves) nem akart sem a világ leghíresebb vámpírja, sem a világ legszexisebb fiúja lenni. Interjú

Vett egy mély lélegzetet, nyitott egy „boltot” a kézműves termékeket árusító egyik legnagyobb amerikai honlapon, az ETSY-n, s kitette a „kirakatba” az első terméket. Mire másnap reggel felébredt, s rákattintott internetes butikjára, legnagyobb csodálkozására el is adta a rongybabát.

Európa történelmének egyik legkomolyabb próbája előtt áll. Mindeddig a legintenzívebb fáradozásaink ellenére sem sikerült ugyanis visszanyerni a pénzpiacok bizalmát. Sőt számos országban megrendült a lakosság bizalma az európai projekttel kapcsolatban. Az adósságválság egész Európát olyan örvénybe rántotta be, amely időközben a pénzügyi világ mellett a reálgazdaságot, sőt az európai projekt jövőjét is veszélyezteti.

Kik foglalkoznak ma Magyarországon mobilalkalmazások fejlesztésével? Mekkora piac ez, és milyen növekedési potenciál van benne? Nem tudjuk, és láthatóan azok sincsenek tisztában vele, akik közelről figyelik a robbanás előtt álló szektor történéseit. A napokban egy magyar fejlesztői versenyen néhány kérdésre meglepő tartalmú és pontosságú válaszokat kaptunk.

Száztizenöt kilométer hosszú magyar–szlovák gázvezeték megépítéséről döntött pénteki közgyűlésén a Magyar Villamos Művek (MVM).

Győzni fog az Egységes Oroszország, de ez a sikerre fordított közpénzek, és nem a nép győzelme lesz. Így látja a vasárnapi oroszországi törvényhozási választások kimenetelét Tatyjána Kaszatkina.