Szárazság pusztít a földeken

– Az őszi csapadékhiány aggasztó méreteket öltött– mondta lapunknak Raskó György, a lajoskomáromi Győzelem Kft. vezetője, s ez a jövő évi termést jócskán csökkenti. Az őszi vetésű kalászosok és a repce egy része ki sem kelt.

A szárazság miatt egyre több repcetáblára mondják ki a végső ítéletet: kiszántani. A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének adatai szerint az ősszel elvetett repce felének van csak esélye arra, hogy jövőre termést hozzon. Egy egész szezonnyi csapadék hiányzik, s ezt csak tetézte, hogy a talajok végső tartalékait az őszi betakarítású növények felhasználták. Tóth István titkár szerint ez annyit jelent, hogy 130-140 ezer hektárnyi területen 2,4 tonnás átlagtermést és tonnánként 100 ezer forintos árat feltételezve 30-35 milliárd forint a kár.

Most egyébként a repcéért 130 ezer forintot fizetnek, de a magas árra – e főleg exportált terménynél – a gyengélkedő forint ad magyarázatot. A földben lévő zsenge repcének a csapadékban szegény és egyre hidegebb télelő már nem sok jót hozhat. Több gazdálkodó már meg is kezdte a rosszul kelt repceterület kitárcsázását, helyette búzát vetnek. Mások tavaszra halasztották a munkát, és gabonafélékkel vagy kapásnövényekkel vetik majd be a gyéren kelt repceterületet.

– A gazdák számára nem szokatlan, hogy az őszi gabonát száraz időben porba vetik – tájékoztatott Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. A gabona ugyanis még a hó alatt is képes kikelni. A tervek szerint mintegy 1,5 millió hektáron kerül a földbe a mag, búzavetést 1,1 millió hektáron terveztek.

Raskó György úgy véli, a tavaszi vetés is megsínyli a hiányzó csapadékot, ezért a növénytermesztés nem ismétli meg idei sikereit, s csökkenni fog a jövedelmezőség. A növénytermesztők nagy szerencséje, hogy biztosan számíthatnak a 400 milliárd forintnyi földalapú támogatásra, ami annyit jelent, hogy gyakorlatilag forgóeszközhitelre alig van szükség. Az agrárközgazdász azt is elmondta, hogy a nemzetközi piacokon megtorpant a terményár-emelkedés, ami viszont jó hír az állattenyésztőknek.

Már most érezhető, hogy megnőtt a növendék állatok iránti kereslet. De nem mindenhol. A baromfi iránti nemzetközi érdeklődés például visszaesett. A hó közepén még reményteli 2012-es kilátásokról számolt volna be Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke, de ahogy tegnap elmondta, a visszaeső európai takarmányárak miatt már baromfi-túlkínálat van. Az átvételi árak csökkenése márciusig biztos eltart – vélte.

Baljós agrárkilátások

Raskó György szerint a mezőgazdaság az idei GDP-hozzájárulását nem tudja 2012-ben megismételni, miközben a dráguló hitelek tovább növelik a feldolgozók költségeit. Pedig az agrárium teljesítményének további javulása elengedhetetlen feltétele annak, hogy biztosan elkerülje a recessziót a magyar gazdaság. Csak a feldolgozóipari export bővülésében és a Mercedes-gyár termelésbe állásában bízni ugyanis nem lehet – vélekedtek az elemzők, különösen úgy, hogy a gyengélkedő hazai fogyasztás sem húzza felfelé a GDP-t.

Az előző év hasonló időszakához képest mért 1,4 százalékos harmadik negyedéves GDP-növekedést a szakértők a mezőgazdaság kiemelkedő teljesítményjavulásával magyarázták, noha a részleteket csak később bontják ki. Az ok: a természeti katasztrófák sújtotta tavalyi évhez képest egy normálisnak mondott szezon is akár húszszázalékos bővülést hozhat az agráriumban. (K. B.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.