Okostelefonra írják a világot
A Telenor Mobil Weekend című múlt hétvégi seregszemle pénteki szakmai napjára – a szaksajtónak és a „pletykamarketingnek” köszönhetően – több mint 500-an jöttek el (többségében fiatal fejlesztők). Egy alapvetően magánkezdeményezésű és -szervezésű megmozdulás esetén (amelyhez menet közben csatlakozott a három nagy smartphone-platform, a Nokiával párban járó Microsoft, az iPhone OS és az Android is), ez megdöbbentően magas szám.
A hétvége résztvevői 36 előadást hallgathattak meg az iparág legjobbjaitól, illetve kockázati tőkebefektetőktől, a szerzői jog, a szoftvergyártás, az online marketing és a mobilszolgáltatások szakértőitől. Ezután következett a verseny, ahol 11 csapat vállalkozott rá, hogy a rendelkezésre álló szűk három nap alatt „lefejleszt” egy olyan alkalmazást, amely működik, tömeges érdeklődésre tarthat számot, és üzletileg is ígéretes.
Moldován Csaba, a szervezők egyike szerint részben azért vágtak bele, mert sem Magyarországon, sem a térségben nincs hasonló, a fejlesztőket a siker felé elindító kezdeményezés. Részben pedig azért, mert őkmaguk sem tudták, hogy mire számíthatnak, kíváncsiak voltak, hogy milyen a felhozatal.
– Alapvetően játékokat vártunk – mondja a civilben médiaszakemberként dolgozó Moldován. Ehhez képest többségében „problémamegoldó” vagy szolgáltató alkalmazások érkeztek. (A versenynek volt egy előképe a Facebookon, ahová szintén ígéretes alkalmazáscsírákat lehetett feltölteni, és az oda befutott félszáz alkotás között sem akadt egyetlen játék sem.)
A mostani megméretésnek a pénzdíj mellett az adta a vonzerejét, hogy a szervezők profi mentorálást is ígértek: tevékeny segítséget abban, hogy a jó ötletből termék, a kidolgozó csapatból pedig cég lehessen. Ennek ismeretében végül 11 csapat (összesen 52 versenyző) állt rajthoz, hogy a saját ötletéből futtatható alkalmazást írjon. Egy-egy fejlesztőközösség jellemzően programozó, grafikus és marketinges (!) tagokból állt – utóbbira az a magyarázat, hogy a kiírók a leendő alkalmazás „terítésére” nézve is vártak elképzeléseket. Elvileg bármelyik mobilplatfromra lehetett programokat írni, a végül elkészült 11 alkalmazás közül 10 androidos, 7 windowsos telefonra, 8 pedig iPhone-ra való.
A jelentkezők között teljesen amatőrök és „profik” is voltak (utóbbi jelzőt például arra a honfitársunkra értjük, akinek az alkalmazása a top 10-be került az Apple AppStore-jában). A győztes végül a Csatt nevű alkalmazás lett, amely azt az ígéretet hordozza magában, hogy a „kéksárga” baleseti kárbejelentő lapok kitöltése az okostelefonokra költözhet, és a mobilokkal készített fényképekkel kiegészülve lényegesen egyszerűbbé, illetve utólag megkérdőjelezhetetlenebbé teheti a baleseti szituációk rögzítését – mégpedig nemcsak Magyarországon, hanem talán egész Európában.
A Csatt-tal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a demója Androidra és Windowsra is elkészült, sőt az iPhone-os verzió befejezéséhez is csak egy-két óra hiányzott. Az androidos fejlesztő, Sáfián Szabolcs (amúgy a Népszabadság informatikusa) szerint valamilyen fokú konkurenciája jelenleg csak a SAP vállalatirányítási rendszert használó, flottás cégeknél van (de ott sem váltja ki a hivatalos kárbejelentőt) – a telefonos változatot viszont bárki használhatja majd, akinek van okosmobilja. A programban néhány gombnyomással ki lehet tölteni a baleseti űrlapot, az adatok és a feltöltött fényképek ügyfélkapus rendszerű, biztonságos csatornán utaznak a központi adatbázisba. A félreértések és az utólagos manipuláció lehetősége leszűkül, ami a balesetek utáni kiélezett pillanatokban nagy könnyebbség lehet.
A versenyre fesztiválbarát-kereső, fotós lakberendező, közösségi szmogriadó rendszer és több más „hétköznapi” alkalmazás is készült. Moldován Csaba úgy véli, akár egy jól megkomponált, egyedi játékkal is el lehetne indulni, de csak akkor, ha a megfelelő marketingstratégiát is mellékelik hozzá, enélkül ugyanis a legjobb történet vagy grafika sem segít. – Senki sem gondolta volna pár éve, hogy a fél világ egy olyan mobiltelefonos játék iránt rajong majd, amelyben mókás madarakat kell malacokra dobálni – emlékeztet a tartalma alapján valóban meglepő sikerű Angry Birds példájára.
Moldován szerint a megfelelő minőségű újítások befuttatására immár Magyarországon is lenne tőke: a kockázatitőke-befektetések kultúrája még hiányos, az infrastruktúrája azonban az uniós Jeremie program révén kezd kiépülni. Ráadásul az említett platformokon a sokszor éppen csak diákkorú fejlesztők sosem csak a magyar piacra dolgoznak, hiszen az alkalmazások döntő többsége esetében a nyelv és a lokalizáció csupán egy változtatható elem. – Attól sem kell félni, hogy a mobil „nem elég komoly” eszköz: pár év múlva ugyanezek az operációs rendszerek működtetik majd az autókat, a tévéket, a hűtőszekrényeket, az intelligens házakat – hangsúlyozza. A szervező úgy véli: mobilalkalmazásfejlesztőként gyorsan fel lehet érni a csúcsra: a két évre a mostani versenyzőkhöz hasonlóan startolt győri HelloAndroid (egy tipikus magyar startup cég) ma már az egész világnak szállít alkalmazásokat.
