Az adópolitika rossz következményei
A neves közgazda A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete című fő művében rámutat arra, hogy „Ha az adópolitikát céltudatosan a jövedelmek egyenlőbb elosztásának az eszközeként használják, természetesen még nagyobb lesz a hatása a fogyasztási hajlandóság növelésére”. Az nyilvánvaló, hogy a gazdagokat segítő egykulcsos szja nem a jövedelmek egyenlő elosztását eredményezi, ezért csökkenti a fogyasztási hajlandóságot. J. M. Keynes a fogyasztási hajlandóságnak az állam adópolitikájának változása mellett még öt objektív tényezőt ismertet, kifejti, hogy a bérek, a nettó jövedelem, a jelenlegi és a jövőbeli jövedelem szintjének arányára vonatkozó várakozások változásai is hatnak a fogyasztásra. Sajnos 2011-ben ezen tényezők is kedvezőtlenül befolyásolták hazánkban a fogyasztást.
Az 1980-as években végzett vizsgálataim alapján a szubjektív tényezők az alábbi sorrend szerint befolyásolták a vásárlási hajlandóságot: reklámok, hagyományok, szokások, boltban látható áruk, ismerősök.
Az objektív tényezők döntő részét csak úgy lehet kedvezően alakítani, ha nő a beruházás, a foglalkoztatottság, a nettó jövedelem. Sok írásomban, parlamenti felszólalásaimban az adókulcsok csökkentésének előnyeit hangsúlyoztam, mert így több profit és munkabér marad a vállalkozóknál, a munkásoknál, és ha a gazdaságpolitikai környezet kedvező, akkor nő a beruházás, foglalkoztatottság. Ezáltal a központi költségvetés bevételei az adóalap-növekedés miatt kedvezően alakulnak.
Azonban arról is szóltam, hogy ha az adókulcscsökkentést nem követi a beruházások fokozása, a gazdasági növekedés, akkor súlyos egyensúlyi zavarok jönnek létre. Igen hasznos lenne, ha Matolcsy György a jövőben nem fordítana hátat korábbi álláspontjának, ha a jelenben alkalmazott rossz adópolitikával nem kötnék meg a következő kormányok kezét.
Dr. Takács Imre szakközgazda, Hajdúszoboszló