A választási rendszer átalakítása, ha úgy történik, ahogy most meghirdették, lehetőséget ad rá, hogy Magyarország bizonytalan státusza Európában megszűnjön. 
Ehhez a demokratikus ellenzék pártjainak nem kell mást tenniük, mint bojkottálni a választásokat. Értékeikből is, érdekeikből is ennek kell következnie. (Nem pedig annak, hogy a demokráciát a minden demokratikus értéket tagadó, nácibarát párttal kötött szövetséggel kellene megmenteni. Nácibarát párttal demokrata semmilyen célból, semennyi időre nem szövetkezik.)

Az új rendszer szélsőségesen eltorzítja a választói akaratot, lesznek szavazatok, amelyek a mandátumok tekintetében kettőt, lesznek, melyek felet érnek, igen jelentős részük elvész, a jelöltállítási szabályok a két-három legnagyobb párt kivételével mindenkit kiszorítanak a parlamentáris rendszerből. Ezt az új rendszer nem széles körben elismert történelmi hagyományok alakítják ki. A politikai verseny egyik résztvevője határozza meg a versenyszabályokat a saját (mindegy, hogy vélt vagy valós) érdekei szerint, a versenytársak álláspontjának semmibevételével.

Miután a kormánykoalíció a közmédiát kisajátította, a nyilvánosság tereit hatalmi eszközökkel jelentős részben elfoglalta, a pártsemleges közigazgatást és a végrehajtó hatalom korlátozásának, ellenőrzésének intézményeit felszámolta, a választások törvényes lebonyolításának a garanciái eltűntek. Ez a három tényező együttesen elegendő ok már most is arra, hogy a demokratikus ellenzék bojkottálja a választásokat, még akkor is, ha nem fogják gyarapítani az okok számát a választási testületek és a választási körzetek egyoldalú kialakításával, de tartok tőle, hogy fogják. Mindenesetre a demokratikus ellenzék értékeinek és érdekeinek sem felel meg, hogy legitimálják az ilyen körülmények között kialakuló irreális eredményeket.

Az Európai Unió eredete, hivatása, deklarációi és lényege szerint parlamentáris demokráciák közössége. Ez a közösség bizonytalanul áll a kérdés előtt, hogy meddig tekintheti Magyarországot parlamentáris demokráciának. A médiatörvény és az alkotmány világvisszhangja és a velük kapcsolatos példátlan elmarasztaló határozatok az Európai Parlamentben példátlan bizonytalanságot fejeznek ki. Az unió a maga nehézkessége, konfliktuskerülő természete folytán csak akkor lép ki ebből a bizonytalanságból, ha rákényszerül. Márpedig rákényszerül, ha szembekerül a bojkottal. Azon pártok bojkottjával, amelyek pártcsaládjai az EP-ben már súlyosan és egyértelműen kifejezték, hogy ami Magyarország alkotmányával és nyilvánosságával történik, az a parlamentáris demokrácia normáival összeegyeztethetetlen.

Az unió történetében mindeddig példátlan bojkott után (melynek eredményeképp az első választási forduló eleve érvénytelen lesz), az unió lépéskényszerbe kerül, az európai demokráciák köréből kilépő kormány pedig ellehetetlenül. Nem lesz uniós kormány és intézmény, mely egy alaposan megokolható bojkott után létrejött kormányt és törvényhozást legitimnek ismerne el. Ezzel pedig nyilvánvalóvá válna az ország helyzetének tarthatatlansága. Az ország polgárainak pedig az az érdekük, hogy minél rövidebb ideig legyen tartható, ami tarthatatlan.