Nem volt ez meglepetés – fideszes politikusok is erre számítottak –, hiszen az alkotmánybírák nem túl régen hasonló döntést hoztak a kormánytisztviselők jogállásáról szóló, még tavaly nyáron született törvény kapcsán. Az akkor elfogadott szabályok szerint az állam saját embereit annyi védelem sem illette meg, mint egy gazdasági vállalkozás alkalmazottjait. Egy betanított munkást sem lehet a futószalag mellől úgy kirúgni, hogy a munkáltató ne tartoznék némi magyarázattal, egy minisztériumi tisztviselő azonban a jobboldal szándékai szerint már nem tarthat igényt elbocsátásának indokolására.

Az AB szerint nem így működik a jogállam.

Majd megkeresik az alkotmányos megoldást – reagált a kormánypárt egyik erős embere a határozatra. Sietniük kell, mert köztisztviselőt immár indokolás nélkül elbocsátani nem lehet. A kormánytisztviselők ügyében az alkotmánybírák megengedőbbek voltak, hiszen a kifogásolt rendelkezést – jogtechnikai okokra hivatkozással – csak május végi hatállyal semmisítették meg. Azon a területen tehát még teljesen szabad a gazda. (Jobb lett volna persze mindkét esetben visszamenőlegesen megsemmisíteni a törvényt, a méltánytalanságot.) Amúgy nemigen lehetnek illúzióink arról, hogy a Fidesz mit gondol az „alkotmányos megoldásról”. A párt kétségkívül jól felkészült szakértői gárdája ugyanis bizonyosan tudta, hogy az indokolás nélküli elbocsátás összeegyeztethetetlen az EU alapjogi chartájával, valamint az Európa Tanács ajánlásaival. Vélhetően azzal is tisztában voltak, hogy aki a kirúgásának tényleges okát nem ismerheti meg, azt az érdemi jogorvoslat lehetőségétől fosztják meg, ami emberi és jogi lehetetlenség.

Ám ez senkit nem zavart. Miként az sem, hogy a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó nyilvánvalóan sérti a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát. Amikor az alkotmánybírák emiatt érvénytelenítették a törvényt, a hatalom azonnal korlátozta a testület jogkörét. Ugyanezzel a lendülettel tették csaknem lehetetlenné, hogy az AB érdemben foglalkozzék például az ágazati különadók vagy a magán-nyugdíjpénztári befizetések államosításának ügyével.

És félő, hogy a Fidesznek vannak még újabb „alkotmányos” ötletei.