Ezzel Boross Péter olyan jogokat adna alkotmányosan a miniszterelnök kezébe, amelyeket informálisan már ma is ő birtokol. Mivel az államelnök az ő kreatúrája, aki már nyilvánosan lemondott minden önálló jogáról, e tisztségekre nyilván azokat fogja jelölni, akik nevét a miniszterelnök a fülébe súgja, a parlamenti szavazógép pedig úgyis érvényesíti vezére akaratát. Ami pedig „bizonyos szintig a katonai vezetőket”, vagyis a tábornokokat illeti, őket eddig is a miniszterelnöktől soha nem független honvédelmi miniszter javaslatára nevezte ki az államelnök.

Ugyanakkor az újságíró egyetlen szó megjegyzés nélkül hagyja a Boross Péter legdermesztőbb megjegyzését: „a bírói igazgatás tárcafeladat”. Boross tehát a bírói függetlenséget, a demokrácia legeslegutolsó védvonalát is kikezdené az új „tákolmányban”. A bírói igazgatás ugyanis a bírák és bírósági tisztségviselők (tanácsvezetők stb.) kinevezését, jutalmazását, esetleges fegyelmezését, eltávolítását jelenti. Ha ez „a tárca”, vagyis a mai egyeduralmi kormányzati rendszerben közvetve a miniszterelnök kezébe kerülne, azzal az esélye is megszűnne a bírói, bírósági függetlenségnek, a kormánytól, pártpolitikától független ítélkezésnek. Ez megadná a demokráciának a kegyelemdöfést.

És a Kedves Vezető (copyright Föld S. Péter) ilyen figurákra bízza az alkotmány újrafogalmazását. Nyilván mert ez felel meg az ízlésvilágának.

Válas György Budapest