Sólyom hosszú beszédében megállapította, hogy a „kegyeleti bizottság példaszerűen látja el feladatát”, s megköszönte „tízéves elkötelezett és eredményes tevékenységét”. A köztársasági elnök végezetül azt mondta, hogy „Külön is szeretném kifejezni elismerésemet a bizottság elnökének, Boross Péter miniszterelnök úrnak. Miniszterelnök úr, engedje meg, hogy ennek jeléül átadjam önnek a köztársasági elnöki érmet”.

A kegyeleti konferencia keretében nyitották meg a Kegyelet és emlékezet 1999–2009 című időszaki kiállítást. A NEKB főtitkára, Radnainé dr. Fogarassi Katalin által rendezett és többek között az NKA, a Szabadságharcosokért Közalapítvány és az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület által támogatott kiállítás legutolsó színes poszterének címe ez volt: „A Nemzeti Gyászparkban található emléktáblák újraállítása (Budapest, rákoskeresztúri Új köztemető, 2009. május 21.)”.

A poszteren öt színes fénykép mutatta be a 298-as és a 301-es parcellákban történő táblacserét. Az ötödik képen, az egész kiállítás záróképén a 298-as parcella sarkában a Szabadságharcosokért Közalapítvány (SzK) által állíttatott, „Mementó” címet viselő vadonatúj márványtábla volt látható. Az idén májusban kikerült tábla szövegét az SzK titkára, Boross Péter elnök első beosztottja és egyben a Miniszterelnöki Hivatal kormányfőtanácsosa, id. Sömjéni László fogalmazta.

A szöveg első mondatai úgy szólnak, hogy: „A II. világháborút követően 1945 és 1948 között hazánkban a hatalmat törvénytelen eszközökkel megszerző és gyakorló szovjetbérenc kommunista rezsim rémuralma ellen szervezkedő nemzeti ellenállás számos résztvevőjét halálra ítélték és kivégezték. Sokukat pedig börtönbe vetették. Számosan a börtönben haláloztak el”.

A szöveg így fejeződik be: „Meggyilkolt és börtönben meghalt honfitársaink hősies áldozata nem volt hiábavaló. Életútjukkal, helytállásukkal és halálukkal példát mutatnak mindannyiunk számára: a haza- és szabadságszeretet mindenekfelett való”.

Pontosan két éve tudjuk, hogy a 298-as díszparcellában együtt, de pontosan elkülöníthető sírhelyeken alusszák örök álmukat ’56-os hősök és 1945–1948 között kivégzett háborús bűnösök. Utóbbiak között ott vannak a nyilasuralomért, a magyar holokausztért elsődleges felelősséggel tartozó és a zsidókat a Dunába lövő nyilasok, s a bori keretlegények. Utóbbiak között Tálas András hadapródőrmester, Radnóti Miklós egyik feltételezett gyilkosa, és a bori menet szintén kivégzett parancsnokhelyettese, Juhász Pál főhadnagy is.

A díszparcella díszsírhelyein, a nemzeti címerrel díszített és márványtáblával fedett sírhelyükön nemzetiszínű szalaggal átkötött kopjafa áll. A díszparcella jelképes bejáratánál a „Nemzeti pantheon” feliratú székelykapu díszeleg, egyik sarkában egy kisebb táblán az áll, hogy „Mártír bajtársaink emlékét őrizzük / az 1945 és 1956 közötti magyar Politikai Elítéltek Közössége, 1994”, a másik sarokban az említett „Mementó” című márványtábla áll. A NEKB kizárólagos kezelésében lévő parcella botrányát Boross Péter, a NEKB elnöke (a díszparcella kialakításakor belügyminiszter) úgy kívánta orvosolni, hogy megbízott egy történészekből álló tényfeltáró bizottságot a helyzet kivizsgálásával.

A bizottság becsülettel elvégezte a munkáját, de a közpénzen megírt tanulmányát a NEKB nem tette közzé. A „titkosítás” ellenére a sajtóból annyi tudható, hogy a bizottság rögzítette: mintegy száz háborús bűnös nyugszik a parcellában. Boross a háborús bűnösök nevét tartalmazó márványtáblákat nevük feltüntetését mellőző márványtáblákra cseréltette fel. A háborús bűnösök továbbra is a nemzeti jelképekkel ellátott díszsírhelyen maradtak, maradt a székely kapu, a kisebb márványtábla is, s elkészült az új, „Mementó” tábla a fent idézett szöveggel.

Boross Péteréknek egy egyszerű táblacserével sikerült elhitetniük, hogy a botrányos helyzetet egyszer és mindenkorra megoldották. Az exminiszterelnök a különböző oldalalakról kapott támogatásokkal idén is nagyon jól sáfárkodott: sikerült minden kezdeményezést elhárítania, ami arra irányult, hogy a Radnóti-év végén a parcellában nyugvó bori keretlegények díszsírhelyeivel történjék valami.

Ha semmi más, csak a táblacsere örvén, közpénzen felállított történelemhamisító tábla hirdetné a parcellába eltemetett, „életútjukkal, helytállásukkal és halálukkal példát mutató” háborús bűnösök és tömeggyilkosok dicsőségét, már az is közbotrány lenne. A táblacserékkel a helyzet csak roszszabb lett: a tényfeltárás után született szöveg pontosan kifejezi, hogy a köztársasági elnöki éremmel kitüntetett Boross Péter és környezete mit gondol fasizmusról, nyilasokról, holokausztról.

A NEKB kommunikációs sikerének látványos következményei vannak. Idén október 23-án a 298-as parcellában minden parlamenti párt küldöttsége megfordult. Így Lendvai Ildikó, Burány Sándor és Tóbiás József (MSZP), Pokorni Zoltán és Szűcs Lajos (Fidesz), Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke és Halász Zsuzsa (KDNP), valamint Dávid Ibolya, Pusztai Erzsébet, Kerék-Bárczy Szabolcs és (az idei év egyik Radnóti-díjasa) Herényi Károly (MDF).

Ők valamennyien lerótták kegyeletüket az ’56-os mártírok és a háborús bűnösök előtt egyaránt. Ugyanitt, ugyanezt tette november 4-én Porubszky István János (Potyka bácsi) és Szilárd István, a Konzervatív Antibolsevista Szövetség (KABSZ) tiszteletbeli elnöke és elnökhelyettese a velük szövetséges „új” magyar gárdistákkal. A politikai „felvilág” október 23-án nappal, a politikai alvilág november 4-én este koszorúzott.

A 298-as parcella kialakult botrányáért természetesen nem kizárólag a NEKB elnöke és főtitkára, az SzK elnöke és titkára, valamint a háborús bűnösök egyértelmű elutasítása mellett egyébként kiálló politikusok a felelősek, hanem a NEKB tagjai is. Így mindenekelőtt az ebben a kérdésben egyértelműen állást foglaló jeles történész, dr. Szakály Sándor és a szintén jeles, bár mélyen hallgató történész, dr. Katona Tamás, továbbá az MSZP volt országgyűlési képviselője, Kósa Ferenc.

Kósa Ferenc a 298-as parcella rendezése ügyében segítséget kérő, telefonos megkeresésre azt válaszolta, hogy „hivatalos értesítést a bizottság még nem kapott”. Két évvel a botrány kipattanása, a történészbizottság jelentése és az internetes keresőprogram szerint közel 9000 híradás után a Kósa Ferencénél cinikusabb mondatot keveset ismer a rendszerváltás utáni történelmünk.

A 298-as parcella gyalázatos helyzetéért felelősséggel tartozók köre immár tovább bővült, a köztársaság első közjogi méltóságával. Sólyom László ugyanis a Kegyeleti Bizottság botrányos munkáját példaszerűnek látja; a háborús bűnösök díszparcellájának létrehozásában és a botrányos helyzet fenntartásában kulcsszerepet játszó Boross Péternek pedig elnöki érmet nyújtott át. Sólyom László ezáltal védnökséget vállalt a háborús bűnösök díszparcelláját védelmező NEKB tevékenysége felett.

Egyike voltam azoknak, akik aláírták a Védegylet kezdeményezését, hogy az Országgyűlés – régi kedves tanáromat – dr. Sólyom Lászlót válassza meg köztársasági elnöknek. Nincs sok értelme ugyan, de az aláírásomat most visszavonom.

A szerző jogász, szociológus