Abban a szerencsés helyzetben vagyok tehát, hogy a kortárs és átélő szemével ítélhetem meg a kora utókort képviselő Labanino Rafael által joggal szigorúan bírált korszakot. Nem óhajtok vele vitatkozni, mert bizonyára lesznek nálam hivatottabbak és szakszerűbbek. Mégis, mint a magyarországi kommunizmus teljes, 1948-tól 1989-ig terjedő korszakának az átélője az alábbi személyes tapasztalataimban foglalom - azaz inkább hasonlítom - össze a Rákosi-korszakot a Kádár-korszakkal.

1948-1956 között minisztériumi állásomból elbocsátottak, lakásomat elvették, házamat államosították, útlevelet nem kaphattam. 1957-1989 között képzettségemnek megfelelő munkakörben dolgoztam, szövetkezeti lakáshoz jutottam, hivatalos és magánútra külföldre utazhattam.

Megragadom az alkalmat, hogy felhívjam nagyra becsült olvasótársam figyelmét arra, hogy ne a maga korában éppen fennálló helyzetnek, társadalomnak a nézőpontjából ítéljen meg egy történelmi korszakot, hanem az annak idején fennállott hazai és nemzetközi politikai és gazdasági helyzet aspektusából. Ha ezt teszi, akkor lesz képes - a maga elveinek fenntartása mellett is - reális képet kapni. Ha erre képes, akkor nemzedékek számára tudja hitelesen ismertetni, megmagyarázni bármely korábbi korszak történéseit.

Dr. Del Medico Imre

Budapest