Ez nem lehet igaz! - kiáltottam föl, amikor megvizsgáltam, hogy az aranycsapat tagjai milyen hónapokban születtek. Grosics és Lóránt februári, Zakariás és Hidegkuti márciusi, Puskás áprilisi, Buzánszky májusi születésű, Budai júliusban, Czibor augusztusban, Lantos és Kocsis szeptemberben született, utánuk csak egy téli születésű spíler árválkodik (Bozsik, november). Ráadás, hogy a tréner Sebes Gusztáv januári. S nem ám decemberi születésű.

Miért nincs tele az aranycsapat téli születésű játékosokkal?

A tréfás számolgatásra a "relatív életkor" kiemelkedő sikerekben játszott szerepének ellenőrzése miatt volt szükség. Malcolm Gladwell, az Ösztönösen és a Fordulópont immáron világhírű szerzője új könyvében, a Kivételesekben azt állítja, hogyha a válogatási szempont gyerekkorban egy adott időpont, akkor az adott évben születetteknél sokat számíthat a pár hónapnyi előny is. A cseles Gladwell úgy számol, hogy a kimagasló sikerekben az első negyedévesekre 40, a másodikban születettekre 30, az ősziekre 20, a téliekre meg 10 százalék jut (ha január 1-je a határpont). Ha nem is feltétlenül igaz ez az élet minden területén, azért van benne valami. Az aranycsapat két angolok elleni meccsének (1953. november 25. 6:3; 1954. május 23. 7:1) 13 gólját így is le tudnánk írni: az év első fele "rúgott" a 13-ból kilencet.

Nincs olyan, hogy valaki zseninek születik, állítja Gladwell, s hatékony példák százaival bombázza szét a "magam erejéből lettem az, aki" unásig ismert sikerreceptjét. Az is fontos, hogy legalább tízezer órát kell valamivel kitartóan foglalkozni ahhoz, hogy kiugró sikereket érhessünk el. Ez ugyanúgy érvényes a csodagyereknek tartott Mozartra, mint a csak 1971 nyarán programozással közel 1600 órát eltöltő Bill Gatesre (akinek 13 évesen korlátlan hozzáférése volt egy időosztásos terminálhoz, miközben kortársai lyukkártyával szöszöltek). Aztán: többnyire az futhatott be nagy számítástechnikai karriert (Amerikában), aki 1954-55-ben született. Mint ahogy az is számít, hogy a demográfiai hullámvölgyek idején több energia jut a gyerekekre az iskolákban.

A kivételes teljesítményeket befolyásolja a magunkkal hozott kulturális örökség is. A Michigani Egyetemen végeztek egy olyan kísérletet, amelyben kimutatták, hogy másfél száz évvel a vadnyugati honfoglalás után is létezik a szemet szemért "becsületkultúra", melynek során a sértésekkel a déli (európai állattartó vidékekről benépesült) államokból érkező diákok könnyebben ingerelhetők, mint északi társaik. A légi katasztrófák etnikai alapú magyarázata érdekfeszítő, a rizsföldek és a matektesztek összefüggése pedig a még mindig nagyon fiatal (46 éves) író kedvenc terepének bizonyul.

Aki persze volt egykor tudományos újságíró a Washington Postnál és a New Yorkernél is. A 2000-ben megjelent Fordulópont (The Tipping Point) hozta meg számára az áttörést, kétmillió példányt adtak el belőle, s a sikert, az üzleti döntéseket vagy a szokások háttérvilágát garantáltan közhelymentesen közelítő szerző egy csapásra ismertté vált. A Time magazin 2005-ben a száz legbefolyásosabb szerző közé sorolta, két éve pedig ő vezette a New York Times bestsellerlistáját.

Malcolm Gladwell: Kivételesek,

HVG Könyvek, 324 oldal, 3900 forint.

(A Népszabadságban 2009.július 29-én megjelent cikk illusztrációkkal ellátott változata)