Ismét Mozart-operát rendez Fischer Iván. A BFZ zeneigazgatója ezúttal a Varázsfuvolát álmodta újra.

Leszámoltak a Bécsi Egyetem kutatói a pszichológia egyik mítoszával: bizonyossá vált, hogy nem létezik a "Mozart-hatás", amelynek alapján azt feltételezték, hogy Mozart zenéjének hallgatása növeli az intelligenciaszintet.

Nagy léptekkel fogjuk be a világdivatot: a karmesteri, majd rendezői operajátszás után nálunk is beköszöntött a díszlettervezői előadások kora. Vagy legalábbis most egy erősen díszlettervezői előadást lehet látni: A Varázsfuvolát a Vígszínházban.

Mozart zenéje lassíthatja a koraszülöttek nyugalmi anyagcseréjét, ezáltal segíti súlygyarapodásukat - közölték izraeli kutatók a Pediatrics című szaklapban megjelent tanulmányukban.

Disznóság, tudom, de egyszer egy fesztiválon meglestem gyakorlás közben. A kívülálló számára ennél ügyetlenebbnek tűnő gyakorlást még nem láttam, aztán abból a darabból másnapra mégis olyan előadás született, hogy a mű jelenlévő szerzője is leesett állal hallgatta.

Két "vadonatúj" Mozart mű csendült fel a hét végén Ausztriában, olyan darabok, amelyeket az ifjú Amadeus 7-8 évesen komponálhatott, ám amelyeket eddig ismeretlen szerzőnek tulajdonítottak a szakértők. Egy versenyműrészletről és egy előjátékról van szó, amelyet szombaton zongorán "mutatott be" Florian Birsak osztrák zongoraművész.

Múlt szombat este arról ábrándoztam, hogy milyen jó a New York-iaknak, ha elmennek az operába, azt hallják a zenekartól, amit kell, az operaelőadás színpadi része nem arra szolgál, hogy többé-kevésbé elfedje a zenei megvalósítás fogyatékosságait. Ha aznap kicsit szorgalmasabb vagyok, feltehetően már a délutáni Figaro-előadáson rájöhettem volna, hogy emiatt nem kell Amerikába menni. Sehová se kell menni, csak a MűPába, és a Fesztiválzenekart hallgatni. Maradt a hétfő és a szerda, két Figaro házassága-előadás.

A Salzburgban működő Nemzetközi Mozart Alapítvány ingyenesen elérhetővé tette Mozart több mint 600 szerzeményének partitúráit az interneten.

A Mozart-év finisében mintha változna a hangulat. Az Ausztria nagy fia iránti határtalan áhítatot csipetnyi szemtelenség, de legalábbis valamiféle lazaság, a szokott keretek szétfeszítése váltja fel.

Salzburg, a hathetes nyári fesztivál akkor is különlegesség, ha semmi rendkívülit nem kínál, ha egyik produkció sem igazán botránygyanús - vagy ellenkezőleg, nem kecsegtet katarzissal. Az idei játékokról azonban a viszonylag csendes előkészületek ellenére sem állítható, hogy ne volnának különlegesek.

Az idén Mozart nélkül Ausztriában semmi nem megy. Így aztán nem csoda, hogy Ausztria büszkesége, a 250 éve született zeneszerző-zseni a 23. bécsi maratoni futóversenyen is jelen van. Ha nem is a 42 kilométeres táv teljes hosszán, de a fontosabb pontokon esetenként pár kilométeren át szól a zene. Meglepetésről szó sincs: jó előre pontosan tudható, mely szakaszon milyen Mozart-művek csendülnek fel, miközben a gondos szervezők nem hagyták figyelmen kívül a más műfajok kedvelőinek igényeit sem: vannak részek, ahol popzene szól - a Bécs rádió műsora -, ismét máshol pedig a futók és a bámészkodók élvezhetik a versennyel egyidejű koncertmaraton élő közvetítését.

Ausztria Mozart születésének 250. évfordulóját ünnepli, Magyarország arról emlékezik, hogy Bartók Béla idén lenne 125 éves.

Mozartra vágytunk, helyette Wagnert kaptuk - kommentálta az Európai Unió helyzetét Bronislaw Geremek volt lengyel külügyminiszter, arra célozva, hogy az angyali harmónia helyett az unió manapság drámai forrongást él át. Geremek egyik résztvevője volt annak a tanácskozásnak, amelyet Európa hangja címmel a soros elnöki tisztet betöltő Wolfgang Schüssel Salzburgba hívott össze.

Wolfgang Amadeus Mozart – minden idők legismertebb osztrákja – 250 évvel ezelőtt, 1756. január 27-én született, nem csoda hát, ha szomszédjaink a 2006-os esztendőt Mozart-évként tartják számon.