A NOL a helyén van, csapataink harcban állnak - jelenthetnék így is, de nem ezt az utat választom.

Inkább elmesélem, hogy elkészült a négyezredik videónk, mely fölkerült a NOL-ra. Itt persze vigyázni kell, mert ebbe a szép kerek számba beletartozik mindenféle más feltöltés is. De azért csak a négyezredik, mint az url igazolja.

Az állandó sorozatokat - Presszó, Totó, Dr. NOL - sokan kedvelik, és szerencsére jó sokan utálják. Ami kifejezett örömmel tölti el a magamfajta öreg újságírót. Ha nem utálnak, nem vagy senki, mondta erre Glázser Bozsó, a kilencvenes évek jeles költő-médiakutatója. Igaza volt szegénynek!

Ezért mindenkit arra kérek, továbbra is utálja tovább nyugodt szívvel rendkívül korszerűtlen, a kortárs képkultúra alapvető szabályait figyelmen kívül hagyó, a trendiboyoknak fityiszt mutató videós próbálkozásainkat. Ezzel is a hazát védik.

A legújabb Dr NOL - melynek isten tudja, hányadik darabja született már meg, valaki igazán összeszámolhatná, akár percre-órára lebontva is, a honorról majd megegyezünk - a kormányfestészet problémakörét járja körül, sajátos felütéssel indít, melyre különösképp büszke vagyok. Egy trágyadomb mellől sikerült egy ló irányába araszolnom, ami persze értelmiségi metafora: állapotaink kigőzölgése erőteljesen hasonlít a képsorok elején látható kicsiny dombocskához. Szíves engedelemmel fotót mellékelnék.

A zenéről valamit. Aztat mink nagyon szeressük. Már a jó zenét, nyilván. Úgy szoktuk válogatni, hogy a lehetőség szerint viszonylag öreges (azaz kipróbált) legyen, de azért ne riasszuk el vele a Mohácsi vész után született ifjú báránykákat sem.

A témaválasztásról valamit pletyka gyanánt, mert tudom, hogy erre milyen fogékonyak vagytok (illetve tetszenek lenni). Ez teljesen tudatos szerkesztői magatartás végeredménye. Leírnám többféle változatban, hogyan működik.

1. (szélsőjobboldali) változat: Ül a szerkesztőségben Rab László, az öreg judeobolsevista plutokrata bérfirkász, várja a hívást Tel-Aviv-ból. Ahonnan aztán ráparancsolnak a Cion bölcsei, és aszondják neki, menj, fiam, forgatni a jobboldali ikonosztázs irányába, cikizd direkte az atillát, az ősmagyar zsakettet állítsd be rossz fényben, így szolgáld a Moszad érdekeit. Jóvan, feleli a Rab, és kiszolgálja a világösszeesküvést.(Szerzői megjegyzés: itt próbáltam ki, milyen az, amikor a dolgot úgy mutatom, amilyen, nem teszek hozzá semmit; szerintem sikerült!)

2. (szoci és szakadár-demokratakoalíciós) változat: Áll és hadonászik Rab a BKV központi irodájában, haja veres, mint a rosseb, hóna alatt Nokiás dobozzal indul forgatni, a nép zajos közegébe mártja magát, gyűlöletének tárgya a Zalapörvény asztala, bármit tesz, csak az érdekli, hogy ártson.

3. (örmény-felszabadítási-frontos és/vagy fideszes) változat: Rab testvér kenetteljesen megáll nemzet egységét kifejező belgajuhász kutyák előtt, szagmintát vesz, s modellezni kezdi, milyen lenne, ha egy kicsit harapósabbak, neadjisten még keményebbek lennénk.

Szerencsére a témaválasztás ennél sokkal esetlegesebb. És sokkal többet szoktunk improvizálni. Összetalálkozunk például egy múzeumban Berentei Péter táncdalénekessel, akiről kiderül, hogy saját villamosa van rákoskeresztúri kertjében. Hopp, kurjantunk egyet magunkban (hogy senki meg ne hallja), s máris ott vagyunk. A helyszínen kiderül, hogy a történet elképesztő.

Köszönet azoknak, akik velünk vannak, s figyelemmel követik a Magyar Balfék videós fáradozását. Időben szólok: soha nem lesz DrNOL - rajongói oldal, ellene megyünk a celeblét minden baromságának. Viszont örömmel vesszük a visszajelzéseket és azokat a tippeket, amelyeket beépíthetünk magvas szellemiségünkbe.

Glázser Bozsó kedvenc köszönésével búcsúzom: Csá, csumi, cső.