You\\\'re Kidding!

Mivel szerintem nemcsak a ködös Albionban eprésző magyar munkanélkülieknek - mint Babarczy Eszter írja Angolul alanyi jogon című publicisztikájában (szeptember 17.) -, de a Népszabadságot olvasók többségének sincs halvány fogalma sem arról, mit jelent a CV - nota bene: a Curriculum Vitae (Önéletrajz) nem angol, hanem latin kifejezés -, ezért idefordítom, hogy a fenti címben arra utalok: Ön viccel velünk, butaságokat mond inkriminált írásában.

Mert legfeljebb jó poén, hogy a gyerek azért beszél \\\"anyanyelvi szinten\\\" angolul, mert a Cartoon Networköt nézte egész gyerekkorában. Ennek a szerző annyira hatása alá kerül, hogy meg is hirdeti forradalmi nyelvtanulási módszerét. Kicsit zanzásítva: zárjuk be a kölyköt egy évre a tv/DVD elé, nézessünk vele csak angol filmeket, és perfekt inglissel jön ki a szobából.

Nem, Babarczy Eszter kisfia az amerikai/német óvodákban, iskolákban kapta azokat az alapokat, amelyek után tényleg megszívlelendő a javaslata. Még Lomb Kató is iskolában, kisdiákként, tanároktól sajátította el az első két nyelvet, a franciát és a németet. Innen aztán már más utak vezettek a többi tizennégy birtokbavételéhez. Módszere az elsajátítandó új nyelven írt könyvek rongyossá olvasása volt.

Minden nyelvtanárnak, de minden nyelvet tanulni készülőnek is kötelező olvasmányul ajánlanám az általa írt Nyelvekről jut eszembe című könyvét.

Jellemző, hogy ez a rendkívül szerény nyelvzseni nem hitt az úgynevezett nyelvtehetségben. A nyelvi készséget egy tört alakjában szerette kifejezni, melynek számlálójában a motiváció áll, nevezőjében pedig a gátlás (a megszólalástól, az ügyetlenségtől, a kinevetéstől való félelem). Meggyőződése szerint minél erősebb bennünk a motiváció, és minél inkább félre tudjunk tenni a gátlást, annál hamarabb tudjuk birtokba venni a nyelvet. Ha a fentiek hiányzanak a gyerekből, akár még abban is igaza lehet a szerzőnek, hogy még az optimális körülmények (jó tanár etc.) megléte se garantálja, hogy a gyermekek többsége megtanul angolul. És jön az örök hivatkozás: \\\"ahogy annak idején mi sem tanultunk meg oroszul\\\". Az általános iskolákban kötelező volt az orosz. Megutáltatták a gyerekekkel ezt a muszáj-nyelvtanulást! Csak az örömmel tanult nyelv lehet sikeres.

Szóval motiváció és motiváció, jó nyelvtanárok, aztán jöhet a tévé.

Hihetetlen, hogy még Babarczy Eszter is ellenez egy jó ötletet, ahelyett hogy mellé állna emez örök gáncsoskodás közepette dolgozó szerencsétlen kormánynak, ha másért nem, mert egyetért Lomb Katóval, aki szerint: \\\"A nyelv az egyetlen, amit rosszul is érdemes tudni!\\\"

Dr. Király Gábor, Detk

Vegzatúra

A Dohánytiltás: füst vagy láng is? címmel (szeptember 25.) Kun J. Viktória ismertette azt a tanulmányt, amelyet a Vendéglátósok Ipartestületének felkérése alapján az MTA Politikai Tudományok Intézete készített a nyilvános dohányzás teljes tilalmának a tervezetéről. Az akadémiai emberek nem minősítették kitűnőre az elképzelést. Noha sem tudós nem vagyok, és több mint negyven év óta dohányos sem, én is erős túlzásnak tartom a nyilvános helyen történő dohányzás teljes tiltását. Meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a \\\"bagós\\\" élvezhesse a saját \\\"szerét\\\". Ez az egyetlen függést okozó szenvedély, ami nem jár személyiségváltozással, nem változtat az illetőnek a világgal való kapcsolatán. Minden egyéb szer, kezdve az alkohollal, kábít, eltompít, csökkenti, olykor megszünteti az önkontrollt.

Van viszont egy olyan velejárója, ami nincs meg a többi élvezeti cikknek: árt a dohányzóval egy szobában, zárt légkörben lévők egészségének. Ezért van szükség a korlátozásra, de csak a józan mérlegelés keretében. Az utcán történő dohányzás tilalma nevetséges túlzás, vegzatúra. Tiltani kell viszont, mert a csikk eldobálása szennyezi a környezetet.

Minden olyan kérdésben, amiben nincs általános egyetértés, így a dohányzás korlátozásában is, kompromisszumra kellene törekedni. A teljes tiltás bárhol dacot, sértettséget, \\\"csak azért is\\\" magatartást eredményez.

Dr. Del Medico Imre, Budapest