Vegyünk példát!
Azt olvasom a brit Munkáspárt elnökválasztásáról, hogy „a szavazócédulák ma megérkeznek a Labour hatszáztízezerre dagadt tagságának postaládájába”.
Ez a mondatrész két fontos információt is tartalmaz:
1. A 60 milliós Egyesült Királyságban a Labour 610 ezer taggal tud kormányváltó erő lenni. A 10 milliós Magyarországon az MSZP 15-20 ezer taggal próbál hatalomba kerülni. Azaz az MSZP-nek nemcsak a választói támogatottsága kevés, hanem tagsága is messze elmarad, amit egy kormányváltó párt megkívánna.
A jelenlegi alapszabály csak a tagfelvétel feltételeit határozza meg, de a régen ismert pártépítésről nincs szó benne. Sőt úgy gondolom, hogy a helyi pártszervezetek kiskirályai nehezebben tudnák biztosítani hatalmukat százezres párttagság esetén.
2. A Labour minden tagja személyesen részt vehet az elnökválasztásban, sőt a támogatók is – a párt honlapja szerint – bizonyos feltételek teljesítése esetén.
Ezzel szemben az MSZP elnökét a kongresszusi küldöttek választják meg – kb. 500 fő, a pártagság kb. 2,5 százaléka –, akiket szintén a helyi kiskirályok befolyása mellett választanak ki. A Labour elnökválasztási eljárása a közvetlen demokrácia, az MSZP-é a részvételi demokrácia.
Szerintem az angol Munkáspárt tapasztalataiból is tanulhatna az MSZP, és az őszi alapszabály módosítása során a pártépítést és a közvetlen demokrácia alkalmazását is bevehetné a szövegbe.
A szerző MSZP-tag
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.