A politikus – akit később Zugló polgármesterévé választottak, s ezért az el- és leszámolást másra hagyta – akkor kijelentette: a vizsgált, tizenkétmilliárd forintnyi értékben kötött kontraktusok közös jellemzője, hogy a teljesítési dokumentáció részben vagy teljesen ­hiányzik, s ugyanazon munkát többször is megrendelték és kifizették. A tucatnyi kedvezményezett magánvállalkozás szerinte gyakran aranyáron dolgozott, nem egyszer az arra hivatott állami apparátus helyett.

A gyanú szerint például Zugló önkormányzata az előző ciklusban félmilliárdot költött tanácsadásra, s a pénzből állítólag jutott párttársaknak és rokonoknak is. Ebből rendőrségi ügy lett, azt viszont senki nem firtatja, hogy például Hódmezővásárhelyen – ahol jó ideje Lázár János a polgármester – miért fizetnek ki egy kft.-nek közbeszerzési és energetikai tanácsadói szolgáltatás címén négy év alatt 130 millió forintot, s azt sem, indokolt volt-e közpénzből pályázatírási sikerdíjként majdnem nyolcvanmilliót kiutalni. Nem lett volna olcsóbb, ha az „arra hivatott apparátus” egyszerűen teszi a dolgát?

Itt valamilyen súlyos rendszerhiba van. Különben, hogy volna lehetséges, hogy éppen a zuglói – tehát az immár a korábbi elszámoltatási kormánybiztos vezette – önkormányzatnál is különös tanácsadói szerződések köttettek nemrég. Jól dokumentált sajtóhírek szerint nyolcvanmillió forintról van szó, s a pénzből – miként az előző ciklusban – rokonok és párttársak is részesednek. Állítólag jut valamennyi a kerületi Fidesz-elnök lányának, egy helyi képviselő testvérének és a volt polgármesternek, valamint egykori képviselőknek is.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nagyobb intézmény, nagyobb szerződéseket köt: kétmilliárdot szán arra, hogy egy ügyvédi irodától műszaki, jogi és szakmai tanácsokat vásároljon, miközben a korábbi hasonló – lényegesen kisebb értékű – szerződések miatt vizsgálatot indítottak, és a kontraktusok jó részét felbontották.

S ha most megtorpanunk a kétmilliárdos összeg miatt, amely kiszalad egy ügyvédi irodának a tanácsokért, emlékezetünkbe idézhető az előző Orbán-ciklus egy nagy port felvert ügye, amelynek során egy Papcsák nevű ügyvéd irodája jutott óriási összegű közpénzhez, mert tanácsokat adott. Igen, azonos.

Arra már könnyebb emlékezni, hogy nemrég éppen Papcsák képviselő (és több társa) javaslatára vett ki egy sor jogi szolgáltatást a parlament a közbeszerzési kötelezettség alól. Egyébként Kiss Elemér is azért volt kénytelen lemondani annak idején a Medgyessy-kormányban viselt tisztéről, mert volt ügyvédi irodája jutott igen komoly kormányzati megrendeléshez...

Mindig ugyanaz: ügyvédi irodák, tanácsadói szerződések és a sok hasznot hozó tévedés, amelynek alapján a mindenkori hatalom azt gondolja, a pénzeszsákból a rokonoknak és az (elv)barátoknak is venniük kell. Kölcsönös elszámoltatás helyett inkább ezt a gyakorlatot kellene felszámolniuk.