Mit tudunk?

Tudjuk, hogy két, egyenként 1200 MW kapacitású nukleáris blokkot szeretne a kormány felépíteni Pakson.

Tudjuk, hogy a cél, hogy az atomerőmű első blokkja 2024-re épüljön fel.

Tudjuk, hogy a beruházást a reaktort szállító ország hiteléből valósítanák meg.

Tudjuk, hogy Magyarország legkisebb éjszakai villamosenergia-igénye 2100 MW. (Forrás: Stróbl Alajos előadása a Magyar Kapcsolt Energia Társaság 17. konferenciáján.) Ez az adat a gazdaságossági számítás miatt fontos. A leállítás vagy visszaterhelés növeli a megtermelt villamos energia önköltségét.

Tudjuk, hogy a villamosenergia-termelés önköltsége nagyjából egyforma: a szén- és nukleáris alapú villamosenergia-termelés beruházása költségigényesebb, viszonylag olcsóbb üzemeltetési költséggel, a földgázalapú villamosenergia-termelés beruházása kevésbé költségigényes, de az üzemeltetési költsége nagyobb.

(Forrás: dr. Gács Iván cikke a Magyar Energetika 2013. októberi számában.)

A két blokk megvalósításának következményei.

2024–2031 között Paks összes kapacitása 4400 MW lenne. 2032–2033 között Paks összes termelőkapacitása 3900 MW-ra, 2034–2035 között 3400 MW-ra, 2036-ban 2900 MW-ra és 2037 után 2400 MW-ra csökkenne le.

Az átmeneti kapacitásnövekedés miatt meg kell növelni a hálózatra való eddig kiépült rácsatlakozást.

A kapacitásnövekedés miatt lényegesen növelni az eddig kiépült hűtési kapacitást.

A kapacitásnövekedés miatt a 2000 MW feletti termelés értékesítési nehézségei vagy visszaterhelés miatt nő a nukleáris villamosenergia-termelés önköltsége.

Következtetés.

Magyarországnak nincs szüksége két blokkra, hanem csak egy 1200 MW kapacitású blokk kiépítésére (a blokk teljesítményét mint adottságot vettem figyelembe).

Magyarországnak az egyetlen blokk belépésére legkorábban 2035-ben lenne szüksége.

A fenti megoldások értelmében Magyarország a következő nukleáris kapacitással rendelkezhetne: 2031-ig 2000 MW, 2032–2033 között 1500 MW, 2034–2035 között 1000 MW, 2035–2037 között 1700 MW. 2037 után 1200 MW.

A 2013-ig kiépült, időjárás-független kapacitások a következők: vízi erőművek: 54 MW; biomasszaerőművek: 324 MW; biogázerőművek 30 MW; depóniagáz-erőművek: 9 MW; szennyvízgázerőművek: 11 MW; hulladékhasznosító erőmű: 24 MW, összesen: 452 MW. Ez azt jelenti, hogy a megújuló energia részaránya (szélerőművekkel együtt) a teljes áramfelhasználásból 6,3 százalék.

Ezek szerint Magyarország 2020. évi EU-kötelezettségének (minimum 13 százalék) teljesítése érdekében még 480 MW megújulós kapacitást kell kiépíteni. A meglévő és a hiányzó kapacitás összesen nagyjából 900 MW. Lehetséges változatok: vízi erőművek (50-70 MW, Duna nélkül), 100 Celsius-fok feletti geotermális (60-100 MW), biomassza-erőművek (200-250 MW), biogázerőművek (100-120 MW), hulladékhasznosító (20 MW), összesen: 430-560 MW.

A fentiek szerint a villamosenergia-rákapcsolódás és a hűtés eddig kiépült kapacitása a paksi erőműnél nem változik, ezen a téren nincs többletberuházás-igény.

A villamosenergia-termelés önköltsége a legalacsonyabb lesz, mert a nukleáris blokkokat se leállítani, se visszaterhelni nem kell.

Még egy nem elhanyagolható tényező: az emberi tényező. Sokan félnek a nukleáris erőművektől Csernobil és Fukusima után. Őket azzal lehet a legjobban megnyugtatni, hogy Paks I.-et 30 évig üzemeltettük 1760 MW kapacitással, és katasztrófa nem történt. Megbízhatunk abban, hogy rendelkezünk megfelelő hűtési kapacitással anélkül, hogy a Dunával bármit tennénk.

A szerző energetikai szakértő

 

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.