Nem szavazhatnak az Afganisztánban szolgáló magyar katonák, mert biztonsági okokból Kabulban ki sem nyit a külképviseleti szavazókör – írta a napokban az Index. Újabb sebből vérzik tehát a Fidesz által gründolt választási rendszer. Akkor is, ha ezzel a döntéssel csak száz-százötven embert fosztottak meg alapvető jogától.

"sokan rácsaptak a lehetőségre, hiszen könnyített feltételek mellett országosan 27 jelöltet állítani nem olyan nagy kihívás, ha 150 millió jár érte"

A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de külföldön dolgozó vagy tanuló százezreket is erősen korlátozzák, nem véletlen, hogy közülük húszezernél alig többen vállalják, hogy valamelyik külképviseletre elutazzanak, ott sorba álljanak ki tudja meddig. Igaz, van még pár nap, hogy regisztráljanak.

Pedig lett volna megoldás: ha már a határon túliak szavazhatnak levélben, miért ne tehetnék ezt azok is, akik tartósan külföldön élnek? Olcsóbb is lenne, mert most akár kétszázmillióba is belekerülhet, hogy a követségeken szavazóköröket állítanak fel. A mostani választás egyébként is minden korábbinál drágább lesz. A (fantom)pártoknak és jelölteknek ígért kampánytámogatással együtt nagyjából 13-14 milliárd megy el, ehhez képest a kétszázmillió aprópénz. Legutóbb ugyanezt – pedig akkor két fordulóban szavaztunk – kihozták ötmilliárdból.

De a költségek elszabadulása a kisebbik baj. A demokrácián ugyanis nem érdemes spórolni. Játszani vele azonban életveszélyes. Most pedig ilyesmi történik. Nem is az a legsúlyosabb igazságtalanság, hogy az egyszerűsített honosítási eljárásban magyar állampolgárságot szerzett emberek levélben voksolhatnak, másoknak meg ugyanezért adott esetben sok-sok száz kilométert kell utazniuk – igen komoly pénzért.

Az igazi gond, hogy a kétharmadnak ördögi rendszert sikerült kialakítania. Olyan szisztémát, amely a megosztott baloldali ellenzéket már a választás – tehát a korábbi első fordulós megméretés – előtt együttműködésre kényszeríti. A tényleges erőviszonyok felmérésére így esélyük sincs. Győzelemben is alig reménykedhetnek, nem utolsósorban azért, mert az utolsó utáni pillanatban ismerték fel a kényszerhelyzetet, addig leginkább egymással hadakoztak.

Ha ez nem lett volna elég, az új választási szisztéma olyan kompenzációt vezetett be, amely a győztest is támogatja. A fülkeforradalom más „csodafegyvert” is bevetett. Korábban elképzelhetetlen támogatást ígért a pártoknak, hogy csak induljanak minél többen a választáson. Persze hogy sokan rácsaptak a lehetőségre, hiszen könnyített feltételek mellett országosan 27 jelöltet állítani nem olyan nagy kihívás, ha 150 millió jár érte.

Ezzel végképp sikerült teljessé tenni a zűrzavart, mert választó legyen a talpán, aki a körzetenként átlagosan tizenhat jelölt vagy az országos listát állító tizennyolc párt között eligazodik. A Fidesz elérte a célját: az amúgy is töredezett ellenzék még tovább forgácsolódott.

A kívülálló számára persze úgy tűnik, hogy minden idők egyik legdemokratikusabb választási rendszerét sikerült megalkotni, mert 1990 óta Magyarországon soha ennyi egyéni jelölt és országos listát állító párt nem volt.

Ettől ördögi az egész.