A WikiLeaks arra mindenképpen jó, hogy megbizonyosodjunk arról, amit eddig is sejtettünk, de nem tudtuk, hogy valóban úgy van-e. Pedig úgy van: ha valaha volt is kétségünk afelől, hogy miniszterelnökünk, Orbán Viktor nem feltétlenül mond mindig igazat, akkor most ideje, hogy a kételyeinket sutba dobjuk. A most nyilvánosságra kerülő nagyköveti jelentések alapján bizonyosan állítható, hogy Orbán Viktorban élesen elkülönül az, amit a kampányban hirdet és az, amit valójában tenni szeretne.

2006-ban diplomaták előtt arról beszélt, hogy hagyják figyelmen kívül, amit a kampányban mond, „ne figyeljenek arra, amit a megválasztásomért mondok”, mert ő igenis, radikális reformokat visz majd végbe. Ha úgy tetszik, Orbán Viktor trükkök százait (ugye, ismerős kifejezés?) hajtotta végre, hogy ő lehessen 2006-ban a miniszterelnök, de ez nem jött be neki, mert volt egy nála is ügyesebben trükköző, és ő alakíthatott kormányt, amit reménytelin vezetett, amíg le nem buktatta egy nyilvánosságra került hangfelvétel az őszödi kormányüdülőben elhangzottakról. Itt arról beszélt, amiről Orbán Viktor is, a trükkökről és a reformok szükségességéről.

Fura kanyarokat produkál az élet: 2006-ban Orbán Viktor is huncutkodott a szavazók előtt – volt ott az ígéretek között ingyenes autópálya-használat is, a nyugdíjról meg már ne is beszéljünk –, miközben megnyugtató is lehet, hogy mint most kiderült, tudta, hogy a kínos lépéseket nem lehet megúszni. Végeredményben tehát még hálásak is lehetünk a sorsnak, hogy Orbán Viktornak volt realitásérzéke, ami megnyugtató lehet a jelenre nézvést is.

2010-re Orbán talán már levonta Őszöd tanulságait, de az is lehet, hogy csak valamiféle jellemfejlődésen ment át, amelynek alapján ő már színtiszta erkölcsi és hitbéli okokból is csak az igazat mondja. Mindenesetre kínosan ügyelt arra, hogy a kampányban nagy nyilvánosság előtt lehetőleg semmi értékelhető kijelentést ne tegyen. De a politika már csak ilyen, még így is becsúszott néhány, ami legalábbis okot ad a kételkedésre a jellemfejlődést illetően: mit kezdjünk például a jelenlegi tudásunk alapján azzal a 2010-es kampányban csak nagy nehezen kikínlódott vallomásával, hogy az akkori nyugdíjrendszer alapjaiban fenntartható?

Orbán Viktor szóvivője azt közölte a táviratok hírére, hogy „az ilyen esetek csak arra jók, hogy az amerikai diplomáciát abszurd és komolytalan színben tüntessék fel”. Ennek alapján könnyű lenne Szijjártó Péteren élcelődni, de a dolog ennél komolyabb: azok megalázásáról van szó ugyanis, akik hittek abban, hogy Orbán Viktor egészen más minőség, mint Gyurcsány Ferenc, pedig dehogyis. Ami a hatalom megszerzését illeti huncutok és akarnokok, de néha kikacsintanak az övéikre vagy diplomatákra azzal, hogy „mi is tudjuk, ti is tudjátok”, és meglehet, az amerikai diplomáciát valóban abszurd színben tüntetik föl az iratok, de a magyarországi politikai elitet éppen olyannak láttatják, amilyen.