Mára – az ellenzékből a ­kormányfői székbe kerülő Orbán szavai alapján – Oroszország egy önmagát újjászervező nagyhatalom lett, amelynek gazdasági növekedése azt bizonyítja, hogy átalakulóban van a klasszikus kapitalizmus által megformált világrend, és itt az ideje, hogy a nyugati zászló alatt hajózó országok, Magyarországgal együtt, tudomásul vegyék: keleti szél fúj a világgazdaságban.

Így a Déli áramlat ma már éppoly fontos projekt, amilyennek a Fidesz eddig a Nabuccót tartotta.

Igaz, a ma Moszkvában Vlagyimir Putyin kormányfő által vendégül látott magyar miniszterelnöknek különösen nehéz dolga volna a tárgyalásokon, ha az ellenzékben megszokott attitűdjével közeledne az orosz félhez. Így sem lesz könnyű megállapodni a Szurgutnyeftyegaz birtokában lévő 21,2 százalékos Mol-részesedés sorsáról, a Malév 102 millió eurós orosz tartozásáról, a Panrusgaz Gázkereskedelmi Zrt. Gazprom-érdekeltsége révén az orosz óriásvállalatot is sújtó magyar válságadóról és nem utolsósorban Magyarország 2015-ben lejáró gázszállítási szerződéseinek megújításáról.

Az nem valószínű, hogy a fenti kérdésekre a felek már ma végleges választ találnak. Az orosz sajtó szerint Putyin dönti el, mi legyen a Mol-részesedéssel. Berlinben a múlt héten megjegyezte, hogy az oroszok tulajdoni jogának budapesti blokkolása minden jogi alapot nélkülöz. Ezzel együtt könnyen lehet, hogy most megtalálják a közös hangot.

Elvégre Oroszországban is kétharmados többsége van az egykor a „törvény diktatúráját” meghirdető kormányfő pártjának, és ezt fel is használta kisebb-nagyobb alkotmánymódosításokra – például a parlament mandátumának öt-, az elnökinek hatévesre növelésére. Példaértékűnek tűnhet a magyar miniszterelnök számára a Putyin-éra alatt bevezetett egykulcsos, mindössze 13 százalékos jövedelemadó vagy az oligarchák – Magyarországon inkább: „offshore lovagok” – megregulázása, a Jukosz államosítása, aminek kis hazai tükörképe az iszapkatasztrófa nyomán a Mal Zrt. állami felügyelet alá vonását lehetővé tévő, később is bevethető törvénymódosítás.

Vagy ott van ismerős gesztusként az Alkotmánybíróság 2008-as áttelepítése Moszkvából Szentpétervárra, amit a kritikus orosz sajtó annak idején az ott amúgy sem önjáró testület eljelentéktelenítéseként értékelt. Nem lehet ismeretlen a magyar vendég számára a közszolgálati médiumok feletti állami – pontosabban kormánypárti – ellenőrzés biztosítása sem. Ez garantálja a Kremlben korábban meghirdetett „irányított demokrácia” kiteljesedését.

Fúj a keleti szél.