Vannak elképzeléseink: három évvel ezelőtt egy egészségügyi vállalkozó végzett magával, miután a minisztérium fölmondta a cégével kötött szerződést. „Mivel Gyurcsány Ferenchez többször fordultam, ezért én őt is a gyilkosomnak tartom, arról nem is szólva, hogy kormányfőként kiemelt a felelőssége” – írta a búcsúlevelében, amit az akkori ellenzéki média vádiratként lobogtatott. Pedig akkor Gyurcsány Ferenc még nem volt terrorista, csak szimpla gyilkos.

Nem sokkal előtte egy idős mindszenti férfi halt meg a mentőautóban Hódmezővásárhely és Szentes között. „Megvan az egészségügyi reform első halálos áldozata”, idézték a lapok Lázár János polgármester szavait. Pár hétre rá óbudai kollégája jelentette, hogy „megvan az egészségügyi reform első fővárosi halottja is”, miután a Margit kórház sebészetén hunyt el a műtőasztalon egy 70 éves beteg. Mindkétszer úgy hirdetett ítéletet politikus és sajtó, hogy semmiféle vizsgálat eredményét nem ismerték.

A buszsofőrrel mi se ismerjük a részleteket, nem tájékozódtunk, de még arra se vettük a fáradságot, hogy tíz másodpercet is gondolkodjunk, a korszellemnek megfelelőn teljes meggyőződéssel bömbölhetjük bele az éjszakába, hogy „megvan az Orbán-kormány szociális építőmunkájának első áldozata”, sőt hogy „Orbán gyilkos”.

Valahogy mégse jön a szánkra. Tán mert túl olcsó, igénytelen volna, vagy mert a buszvezetőnek is megvan a maga baja, akár ő is szíven szúrhatná magát. A BKV-nál kiszámolták, hogy jövőre átlagban havi 37 ezer forinttal visznek haza kevesebbet a dolgozók, mert az adósság miatt semmire sincs pénz. A szakszervezet sztrájkot helyezett kilátásba, ám erre a főpolgármester a szakszervezeti vezetők tízmilliós juttatásait kezdte firtatni, mire közülük hárman is bejelentették, hogy fizetésük azonnali csökkentését kérik. Most mindenki őket dicséri, csak épp a lényeg változatlan: a BKV dolgozói 37 ezerrel kevesebbet fognak keresni.

Eközben a városházán 300 millió forintot osztottak ki ünnepek előtt, csak a vezetők 54 milliót vettek föl. Állítólag muszáj volt pénzt osztani, mert úgynevezett bérmaradványról van szó, amit nem lehet sehová se átcsoportosítani. No de, mondja a buszvezető, a BKV-nál is maradt a bérkeretből, akkor náluk miért nem kell kifizetni az egész maradványt. Teljesen függetlenül attól, hogy kérünk-e még egy sört, vagy sem, árulnám már el, hogy mit kellene tennie neki és társainak, hogy igazsághoz jussanak, mellőzve közben minden demagógiát, mert azt mélyen megvetik. Ki tehát a gyilkos?

Nem tudom. Miként a veszprémi férfi sorsáról is csak annyit tudni, hogy mélyaltatásban tartják; családja kérésére a kórház nem ad ki más információt. Így egyetlen támpontunk a Szent Korona Rádió lehet, amely három évvel ezelőtt higgadt és okos keresztényi szóval így kommentálta az egészségügyi vállalkozó öngyilkosságát:

„A kormány ezt is elérte, egy ember halálba kergetése szárad a lelkükön, a sok névtelen áldozattal egyetemben, akik a kormány miatt veszítették életüket vagy egyéb intézkedései következtében a megélhetésük lett bizonytalan.”

A jóisten legyen hozzájuk irgalmas.

A szerző az Élet és Irodalom munkatársa