Megyesi Gusztáv: Fél teke

Síoktatót neveztek ki a rendőrök és a terrorelhárítók kiképzését irányító központ vezetőjének, szól a hír, hozzátéve, hogy az új igazgatónak mindössze négy hónapos rendészeti múltja van, előtte még a közelében sem járt egyenruhás szervezetnek, viszont tényleg jó síoktató.

Ezen kellene most viccelődni. Nem mintha a kormány ne tudná öt perc alatt bebizonyítani, hogy a lehető legalkalmasabb személyt nevezték ki, hiszen köztudott, hogy a legsúlyosabb bankrablásokat a sípályákon követik el, a terroristákról nem is szólva, akik lanovkával érkeznek a helyszínre, majd azzal is menekülnek. Holott már rég másról van szó.

Először is, a nemzeti együttműködés rendszerében, ha valami fatális tévedésből kifolyólag szakmabelit neveznek ki az adott posztra, az se garancia semmire, hogy mást ne mondjunk, az új Nemzeti alaptantervet is pedagógus dolgozta ki; látjuk, mire mentünk vele.

Vegyük észre: nem az a lényeg, hogy az illetőnek van-e megfelelő végzettsége és gyakorlata, hanem hogy milyen az agyberendezése, a nemzet felvirágoztatása közben melyik agyféltekéje dominál. Ölünkben van a kormány hetilapjának legfrissebb száma Matolcsy miniszter állandó rovatánál felütve, s örömmel konstatáljuk, hogy a szerző ezúttal a kreativitásról fejtette ki álláspontját, különös tekintettel a magyar gazdaság világszerte irigyelt sikereinek és az agyféltekék működésének összefüggéseire.

Arról van szó, hogy a magyar gazdaság sikere kizárólag a kormány példátlan kreativitásának köszönhető, ami abban nyilvánul meg, hogy a kabinet nem a régi recepteket bújja, hanem felismerte, hogy „a bal agyfélteke analitikus logikája az új korszakban nem működik, a jobb agyfélteke új gondolkodására van szükség”. Igaz, ehhez az is kellett, hogy „a nemzet boldogságindexe a csúcson legyen”, mert ez segített megtalálni a kreatív megoldásokat.

„Ha a régi, megszorító politikát folytatjuk, akkor a bipoláris nemzet azonnal depresszióba süllyed, s nem jöttek volna az új ötletek”, írja Matolcsy professzor, a végeredményt pedig mi magunk is látjuk: „A gazdasági szabadságharcnak már rövid távon is több a hozadéka, mint a vesztesége.”

A magyar gazdasági csoda nyitja tehát, hogy az országot vezetni hivatott potentátok nem az egész agyukat használják, hanem csak a felét, míg a régiek, akik a másik féltekéjüket is működtetik, a bipoláris nemzetet ma is a depresszióba süllyesztenék. Ez világos magyarázat, nyilván a tudomány is igazolni fogja, nem elképzelhetetlen, hogy az agysebészek már a közeljövőben százával találnak új adónemekről és illetékekről szóló kreatív előterjesztéseket a feltárt jobb féltekékben, ez lesz a legújabb hungarikum.

Mint tudjuk, Matolcsy professzor már korábban is felhívta a figyelmet arra, hogy őseink ezer-ezerötszáz évvel ezelőtt a turizmuson és a főzésen kívül az agysebészethez értettek leginkább, ebből következően egy-egy vita során az agyféltekéket is nyilván el tudták választani egymástól a maguk egyszerű, de hatékony vágó- és szúróeszközeivel; a miniszter tehát nyitott kapukat dönget. A kérdés csupán az, hogy a még eddigieknél is nagyobb kreativitásra szomjúhozó magunkfajta bipoláris adóalany milyen gyakorlatokat folytasson a továbbiakban, hogy agyának csak az egyik fele működjék, továbbá mit tegyen, ha akarata ellenére a másik is funkcionál, hiszen gyarlók vagyunk, a legtöbben még a csuklásunkat se tudjuk elállítani.

Hacsak nem síoktatóra bízzuk ezt is.

A szerző az Élet és Irodalom munkatársa

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.