Ebből egymillió ember toborzása már múlt héten megtörtént. A Magyar Nemzet jól sikerült hírben jelentette, hogy az EU csak úgy ad hitelt Magyarországnak, ha a hatóságok békében hagyják Gyurcsány Ferencet, és engedélyezik az egyneműek házasságát. Mint tudjuk, a magyar ember végtelenül türelmes, 400 forintos eurónál és 500 forintos benzinárnál se mozdul ki otthonról, ám egy másfél-két órás utcai buzizásnak és gyurcsányozásnak nem tud ellenállni, s legalább akkora hitbéli erőt merít belőle, mint a máriapócsi búcsúból.

A másik millió toborzása most folyik. Ennek jegyében Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos bejelentette, hogy az amerikai nagykövetség a személyén keresztül avatkozott be a magyar belügyekbe, amennyiben berendelte őt, és kifaggatta a Gyurcsány Ferenc ellen indított eljárásokról, ami hagyján, de személyesen az izraeli nagykövet is megjelent, és rosszallását fejezte ki a vizsgálatokkal kapcsolatban.

Már önmagában Amerika nevének elhangzása százezreket képes aktivizálni, ám Izrael említése tán még a melegeknél is hatékonyabb hívó szó, és akkor még nem is számoltunk azzal a nem elhanyagolható lélektani tényezővel, hogy aki Budai Gyulát bántja, az a magyar anyák szívéből hasít ki egy darabkát. Itt jegyezzük meg, hogy hírek szerint a jövő heti jobboldali békemenet szervezői, közelebbről nézve tehát az egykori MSZMP volt tagjai, szimpatizánsai és haszonélvezői felhívással fordulnak minden igaz magyarhoz, hogy többé ne álljanak szóba se a nyugat-európai, se az amerikai konkvisztádorokkal, a termékeiket pedig végképp ne vásárolják, ők maguk már lemondták nyári nyugati útjukat is, s helyette kirgiz, türkmén és tádzsik vízumért folyamodtak; ez a nemzeti minimum, amit a zsidók, buzik és Gyurcsányok elleni szabadságharcban megtehet egy hazafi.

Csupán egyvalami érthetetlen. Most nem arra gondolunk, hogy Budai Gyulát még tavaly áprilisban vegzálták az amerikai nagykövetségen, ergo miért csak most szólt; istenem, neki ekkora a reakcióideje, ami az ő közegében nem is számít rossznak. Hanem az már teljességgel fölfoghatatlan, hogy egy olyan eltökélt és profi kormánynak a biztosát, mint a miénk, hogyan lehet csak úgy berendelni a nagykövetségre s ott némi hidegtál mellett kiszedni belőle idegenekre nem tartozó dolgokat; nem mellesleg ezt más Fidesz-potentátokkal is rendre megteszik. Nem tudni, hogy a kormányfői biztosokat a kinevezésük előtt alávetik-e bátorságpróbának meg főleg intelligenciatesztnek, ám azért az mégiscsak komoly nemzetbiztonsági kockázat, hogy az az ember, akinek a magyarság legnagyobb ellenségét kellene vasra veretnie, telefonhívásra házhoz megy, mint valami call-girl, és aztán úgy szolgáltat a háziaknak, mint a kisangyal; már csak az hiányzik, hogy még tartótisztje is legyen Tel-Avivban.

A kormánybiztos szerint egyébként a követség eljárása azért is felháborító, mert „sem én, sem más soha nem tett fel olyan kérdéseket nekik, hogy Amerikában milyen jellegű büntetőeljárások folynak politikusok ellen”. Ami késik, nem múlik: majd amikor úgy március vége felé a szabadságharc döntő ütközete után Amerika leteszi a fegyvert, és béketárgyalásokért esdekel a magyar kormánynál, a miniszterelnök nyilván ragaszkodni fog ahhoz, hogy személyesen Budai Gyula hallgassa ki Barack Obamát.

A szerző az Élet és Irodalom munkatársa

Helyreigazítás

A 2012. január 14. napján közzétett "Megyesi Gusztáv: Call-girl Center" című írásunkban valótlanul állítottuk, hogy Budai Gyula kormánybiztost az amerikai nagykövetségre berendelték. Ehhez képest a valóság az, hogy az amerikai nagykövetség egy informális beszélgetésre hívta meg Budai Gyula kormánybiztost.