Láthatatlan erők

Úgy tűnik, az MDF megmenekült, vagy ha ez költői túlzás lenne, a frakció bizonyosan, ideig-óráig legalábbis. Sikerült szerződtetniük ugyanis az egykoron fideszes, ám azóta a függetlenek közt ülő, és magában nemrég még kisgazda kötődéseket föllelő Lengyel Zoltánt, hogy ugyan, üljön már át egy pár padsornyit, erősítse a demokraták fórumát, szét ne hulljanak. Mert: mi lenne akkor, ha Herényi Károly nem tarthatna oly tartalmas beszédeket napirend előtt? És: hogyan mondhatná el Dávid Ibolya mindenkitől egyenlő távolságot tartó, kőbe véshető szavait?

Én azért nem hajtanám túl nyugodtan álomra a fejem a helyükben. Lengyel Zoltán ugyanis nem az a kőbe vésett tízparancsolat-személyiség, mert hát az ártatlanság vélelme nagyon fontos ugyan, de azért az mégiscsak furcsa, hogy valakiről csak úgy elterjed, hogy szabálytalankodik, aztán beleköt az őt igazoltató rendőrökbe, majd röviddel később őt ábrázoló, pornográf tartalmú felvételek kerülnek föl a világhálóra, és ehhez képest szerény a védekezés, amely szerint fizikai lehetetlenség, hogy az ő lett volna, őt csak odamontírozták. Mint most az MDF-be?

A történet persze nem Lengyel Zoltánról szól, hanem egy pártról, amelyik ott vergődik az öt százalék körül, amely öt százalék azonban nagyon fölértékelődhet olykor, például a legutóbbi választás második fordulójában, amikor a Fidesz képviselői összevissza zsarolták őket, hogy lépjenek vissza a javukra. És ahogy kiszabadulni látszanak az egyik nagy fojtásából, máris összeboronálják őket a másikkal, miközben szegény pártelnökük nem győzi kőbe vésni a maga igazságait, hogy sem ezt, sem amazt nem segítik hatalomra, meg hogy ők a harmadik erő, pedig dehogy. Csak két erő van, meg a két erő mögötti láthatatlan erő, amely olykor-olykor tesz egy szolid gesztust, például a Tisztelet Társaságának bevonásával, hogy egy oly karakteren keresztül, mint Schmuck Andor, valahogy támogassa a fórum parlamentbe kerülését. A láthatatlan erő természete azonban olyan, hogy mögötte is mindig van egy még láthatatlanabb, még erősebb, és valami megmagyarázhatatlan okból ezek a láthatatlanságok nagyon szeretik láthatóvá tenni, hogy ki az úr a háznál. És hiába üzeni Dávid Ibolya, hogy nem fél, mégis, amióta láthatóvá tette Csányi Sándor OTP-elnök és az UD Zrt. vezetőjének telefonbeszélgetését tartalmazó CD-t, egyetlen perc nyugta sincs. Azt még megakadályozta, hogy a Fidesztől nem oly kőbe vésett távolságot tartó Almássy Kornéllal megpuccsolják, de azt már nem, hogy Schmuck "tiszteletes" kivegye az MDF-be ültetett képviselőjét a frakcióból. Vas Jánossal más is távozott: a láthatatlan erő és az ő pénze.

Vajon mennyire láthatatlan erő az, amely most Lengyel Zoltánt - aki ezért egyetlen fillért sem kap - az MDF-frakcióba sodorta? És mit szól ehhez a még láthatatlanabb?

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.