Nem pénzzel - piaccal
De komolyra fordítva a szót, álljon itt saját példám az elmúlt 20 év elhibázott gazdaságpolitikájának illusztrálására. Liberális gondolkodású választópolgárként feltétel nélkül hiszek a pozitív diszkrimináció szükségességében. Ehhez azonban támogatni kellene az általában kicsi vagy közepes, de szinte mindig tőkeszegény hazai vállalatokat, és nem is feltétlenül pénzzel, hanem piaccal, ahogy ezt elsősorban közcélú beruházások esetében nálunk sokkal nagyobb európai országok is megteszik, persze néha kevésbé átlátszó eszközökkel. Sok esetben ugyanis a magyar cégek nem a műszaki tartalomban, hanem a tetemes marketingköltségek miatt buknak el a versenyben.
Több mint harminc éve foglalkozom a kompozitgyártás (erősített műanyag) technológiájával. Első vállalkozásomat 1982-ben alapítottam. Célom egy környezetkímélő, minőségjavító technológia fejlesztése és elterjesztése volt - ma már tudom, hogy valós társadalmi igény híján túl korán. Technológiatranszfer helyett az eljárást így néhány év után kizárólag saját termékek előállításához alkalmaztuk, azzal a céllal, hogy a magyar orvostechnika, a járműipar (vasút, autóbusz) részére kiváló minőségi követelményeket teljesítő háttéripart valósítsunk meg. Ennek az időszaknak voltak kiemelkedő eredményei, mint pl. az első magyar kísérleti metrókocsi belső burkolati rendszere, a Malév TU-154-es repülőgépek belső felújítása, vagy a gyógyászatban a CT-berendezések vizsgálóasztalai. Természetesen itt és most nem azon szeretnék búslakodni, hogy miért nincs már Ganz-Mávag, Ikarus, Gamma vagy Medicor - bár némelyik bukás tanulságos lenne.
A körúti villamosok, az elővárosi motorvonatok, a most érkező metrószerelvények mind-mind teljesíthető beszállítói feladatok lehettek volna a számunkra, mégis elérhetetlen projektek voltak. A magyarázat minden esetben: nem volt előírva a hazai beszállítói preferencia, holott mind a MÁV, mind a BKV ismeri tevékenységünket. A néhány milliárdos árbevételen és persze néhány százmilliós hazai adóbevételen túl ezen projektekben történő sikeres részvétel biztosíthatná a tartós beépülést a multik által megbecsült beszállítói láncba.
Lengyel László
gépészmérnök