Hatalomban már más

Megkérdezték az elnöksége első száz napjára visszatekintő Barack Obamát: mi lepte meg, illetve nyugtalanította a leginkább? Mint elmondta, a kritikus ügyek száma és váltakozása okozta számára a legnagyobb meglepetést, illetve főleg a washingtoni gépezetben véghezvihető változás lassúsága nyugtalanítja. Ez a lassúság sokaknak feltűnt Amerikában. Legújabban egy ellentmondásos lépés terve idézi fel, a januárban felfüggesztett guantánamói katonai bíróságok helyreállításáé. Ennek hétvégi megszellőztetése, illetve a cáfolat elmaradása most a jogvédő szervezeteket, illetve az emberjogi kérdésekre fogékony választási csoportokat hangolja az elnök ellen - miközben sokan a kubai engedményeket, a venezuelai Chávezzel való barátkozást, az iráni nyitást is túlzásnak találják ebből a körből. Pedig az elején minden úgy ment, mint a karikacsapás: Guantánamo bezárása egy éven belül, a titkos CIA-bázisok felszámolása, a kínzás betiltása - mind egy-egy tollvonással.

Tény, hogy a katonai ítélkezés felújítását nem jelentették még be. Az igazságügy-minisztérium helyzete is sajátos, hiszen az itteni jogrend értelmében a vádat is képviseli (van tehát valami a bírálatban, hogy a lépés célja az elmarasztaló ítéletek megkönnyítése lehet). Ezzel együtt igen találó egy helyi lap, a Kansas City Star vezércikkének címe: "Fura, hogy megváltoznak a dolgok, amint az ember hatalomra kerül." És nem a katonai bíróságok ügye az első eset, amikor az Obama-ígéretek és az elnökségével kapcsolatos, igen felfokozott várakozások ellentmondásba kerülnek a tényleges politikai iránnyal. Az autóipari leépítésektől is sújtott Ohióban a választás előtt, októberi ottjártamkor a szakszervezetek képviselői elmondták: bár Clintonnak jobban örültek volna, felsorakoznak Obama mögött, mivel kiállt az őket hátrányosan érintő NAFTA, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény újratárgyalása mellett. Erre az USA kereskedelmi képviselője a minap bejelentette: az Egyesült Államok nem kívánja újratárgyalni a NAFTA-t.

Van mindennek egy belső logikája azon túl, hogy az ígéreteket sokszor nem tartják be. Új város, új tanácsadók, új érdekcsoportok, új szempontok. A felelősség, nos, az pedig vadonatúj. Egy amerikai kommentár már a beiktatás kapcsán megjegyezte: elnökök sorozata (így Obama is) azzal érkezett Washingtonba, hogy majd a saját képére alakítja a fővárost. Ám az egyetlen Ronald Reagan kivételével mindannyian nagyjából ugyanúgy hagyták, ahogyan átvették. A várhatóan tervbe vett újraválasztás előtt három és fél évvel, a romjaiban heverő Republikánus Párt mint ellenfél mellett Obama esetében egyelőre nincs ennek közvetlen politikai kockázata, de azt figyelni fogja a közvélemény: menetrendszerűen jönnek-e majd a meglepetések.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.