A kínálkozó lehetőségek közé tartozik a főiskolánkon, a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Karán többéves munkával kidolgozott zöldenergiaprogram. Ez arra szolgál, hogy a nagy energiatermelő és -ellátó rendszerek mellett vagy helyett létrejöjjennek helyi igényeket kiszolgáló, túlnyomórészt helyben található erőforrásokat hasznosító sokpólusú, egyenként kis kapacitású rendszerek. A tudományos, technikai és szervezési feltételek egyre inkább lehetővé teszik, hogy az energetikai rendszerben akkora áttörés következzék be, amekkora a 1960-1970-es években, amikor a központi számítógép-óriásokat felváltották a személyi számítógépek.

A zöldenergiát termelő és felhasználó szervezetek együttműködési hálózata nélkül nem lehetséges helyi energiaforrásaink jobb kihasználása, az energiaellátás biztonságának növelése, importfüggőségünk és az energiatermelés, -ellátás okozta környezetterhelés csökkentése.

Közel 500 ezer hektár nem legeltetett gyepre és hasznosítatlan, parlagon hagyott szántóterületre lehetne energetikai faültetvényeket telepíteni, amelyek 2-4 évenként betakaríthatók. 2-10 MW-os, vegyes hasznú kiserőművekben lehetne ezekből áramot termelni, a keletkezett "hulladékhőt" pedig sokféle módon hasznosítani: közintézmények, lakások, vállalkozások épületeinek fűtésére, meleg vízzel való ellátására. Lehet vele terményt és zöldséget szárítani, gyümölcsöt aszalni, élelmiszert hűtve tárolni. Az egyik legelőnyösebb hasznosítási mód pedig fóliaházas hajtatásos zöldségkertészet telepítése a vegyes hasznú kiserőmű mellé.

A program megvalósítására 1000, 2000 és 3000 hektáros változatot dolgoztunk ki. A legjobb esetben Magyarország meg is duplázhatná a fóliás hajtatásos zöldségtermelését, ami elősegítené az egészségesebb táplálkozást itthon és az exportbevételt is növelné évente 400-500 millió euróval. Az energetikai faültetvény létesítése, ápolása, a betakarítás, a szállítás, a rakodás, a vegyes hasznú kiserőművek létesítése, üzemeltetése, a fóliás zöldséghajtatók létesítése, működtetése, a zöldség hűtése, csomagolása, szállítása összesen nem kevesebb, mint 85 ezer új munkahelyet hoz(hat) létre. Mégpedig hosszú távon fenntartható módon és nyereségesen, mert ez a program gazdaságos módon elégítene ki fizetőképes energetikai és zöldségkeresletet.

A programot úgy javasoljuk megszervezni, hogy minél több hátrányos helyzetű település, kistérség jusson új, tartós és fenntartható foglalkoztatási lehetőséghez. Programunk a tartós munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségűek, a roma népesség és más hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási gondjainak enyhítését (is) célozza. Tisztában vagyunk azzal, hogy a huzamos ideig munka nélkül élni kényszerülők viszszavezetése a munka világába rendkívül bonyolult, nehéz és sok fáradtságot jelentő feladat. Ezért részletesen kidolgoztuk az újra munkába állás pszichikai és egyéb feltételeit, amely között döntő jelentőségű a folyamatos oktatás, képzés, továbbképzés.

Persze a sikerhez az is kell, hogy a szabályozási környezet nagyon nehézzé tegye a munkavállalás elutasítását a munkaképes munkanélküliek számára.

Az energetikai fa elégetése során csupán annyi szén-dioxid kerül a levegőbe, amennyit a növény élete során megkötött. Az üvegházhatás tehát ezzel nem erősödik, viszont az energetikai faültetvények évente 17,5 millió tonnával csökkentik a talajlemosódást, évi 2,1 millió tonnával növelik a megkötött szén-dioxid, 12,5 millióval a megkötött pollen mennyiségét, s 3,1 millió tonna oxigént termelnek. A faültetvényekkel hasznosított területeken megszűnik az allergén gyomok uralma, és végre enyhülhet az allergiás betegek szenvedése. A jelenlegi hagyományos erőművek 26-30 százalékos hatásfokának közel a dupláját lehetne a program keretében elérni.

A program egyik leágazása a vezetékes gáz nélküli 299 település (95 ezer lakos) energiagondjainak enyhítése. E települések túlnyomórészt két igen hátrányos helyzetű megyében, Baranyában és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vannak. Az itt élő, túlnyomórészt szegény családok a vezetékes földgáz árának csaknem dupláját fizetik a tartályos vagy palackos gázért. Indokolt, hogy a vegyes hasznú kiserőművekből és a fóliás hajtatóházakból, valamint egyéb hulladékhő-hasznosítási lehetőségekből először ezek a települések részesülhessenek.

A program harmadik leágazása az, hogy a jelenleg földgázzal üzemelő 237 hazai fűtőmű közül minél több átállhasson a zöldenergiára. Itt is a fa az első számú tüzelőanyag, de szóba jöhetnek - mint ahogy a vegyes hasznú kiserőműveknél is - az évente közel 2 millió tonna mennyiségben rendelkezésre álló, energetikai célra felhasználható szalmafélék is. Nyugat-Európában több száz 1-10 megawatt teljesítményű szalma tüzelésű kiserőmű működik úgy, hogy a hulladékhőt is hasznosítják.

Kidolgoztuk, milyen szabályozási és jogi előfeltételeknek kell ahhoz teljesülniük, hogy a program megvalósuljon és elérje sokrétű célját. A jelenlegi szabályozás szerint például a fogyasztók által megfizetett zöldáram-átvételi ártöbblet kétharmadát még a földgázt elégető gázmotorok kapják. Sok más mellett, ezen is változtatni kell a program sikere érdekében.

A szerző az MTA doktora

A szerző kandidátus

- A miniszélerőművel az MP3-lejátszót működtetem, a napelem a mobilomhoz van, a mozgásenergiámmal pedig a digitális fényképezőm aksiját töltöm újra