A Palesztin Hatóság és annak valamennyi jogelődje réges-rég elismerte Izrael Államot; minden egyes megállapodás, amely eddig létrejött, fogalmilag is feltételezte az aláírók kölcsönös elismerését. A többi, mondhatni, tiszta "jogászkodás", de még ebben a minőségében is kissé torz. A kérdés tudniillik nem az, hogy tudomásul veszik-e a palesztinai arabok azt, amit ép ésszel nem lehet nem tudomásul venni (tudniillik a világ egyik vezető katonai hatalmának számító Izrael Állam létét), hanem az, hogy képes-e tudomásul venni Izrael egy palesztinai arab állam létrejöttét az általa 1967-ben megszállt területeken vagy azok jelentős részén.

Az Izraelben néhány hete megalakult Netanjahu-kormány - elődeivel ellentétben és minden amerikai és európai ösztönzés, béketerv, Annapolis stb. dacára - a "két állam" eszméje mellett nem kötelezte el magát, és az imént említett új követeléssel csapdát állított a Palesztin Hatóságnak. Ha ugyanis Mahmud Abbasz palesztin elnök rábólint Izraelnek "zsidó államként" való identifikálására, azzal gyakorlatilag elismeri, hogy a mai izraeli államterületről elűzött vagy onnan elmenekült araboknak semmi joguk az "óhaza" visszaperlésére; de ugyanezzel a gesztussal már-már nem létezővé degradálja az izraeli népesség 2o százalékát alkotó, másfél milliós arab kisebbséget.

A tárgyilagosság természetesen megköveteli, hogy emlékeztessünk rá: Izrael állam a maga függetlenségi nyilatkozatában egy "zsidó állam" létrehozását proklamálta, és annak idején a nemzetek közösségének nagyobbik fele egyetértett azzal, hogy a zsidóknak végre saját államuk legyen. Csakhogy ennek az államnak a "zsidó" jellegét hangsúlyoz(tat)ni ma egyrészt anakronisztikus és fölösleges; másrészt megerősíti azoknak az általam nagyon nagyra becsült (igaz, balliberális) izraeli értelmiségieknek az előre tekintő baljóslatát, kik már évtizede úgy gondolják, hogy Izrael állam "egyre kevésbé izraeli és egyre inkább zsidó". Lieberman, a jobbszélről importált külügyminiszter tudvalévőleg egy "tisztán zsidó" és "tisztán arab" területmegosztásnak volna híve, mely implicite Izrael Állam területi és joghatósága alá vonná a ma arab területeken élő zsidók (a telepesek) túlnyomó többségét, és nem tudni, mit csinálna - egyoldalú "lakosságcsere"??? - Izrael másfél millió arabjával.

Egyébiránt kész vagyok fejet hajtani a "két állam" eszméjétől távolodó Netanjahu-kormány taktikai érzéke előtt. Látják, hogy Barack Obama kormánya, amely óriási elánnal indult neki az izraeli-palesztin-probléma végleges rendezésének, s amely még ma is a konzervatív arab államok (Irán ellen is használható) jóindulatát félti az izraeli nacionalizmustól, annyira el van foglalva Afganisztánnal, Pakisztánnal és az iráni atomprogrammal, hogy valószínűleg takaréklángon tartja az egész izraeli-palesztin-probléma kezelését. Momentán nem várható el tőle, hogy "nekiugrik" Izraelnek, mert a legkisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy mire jut egymással Netanjahu és Abbasz.