2005-ben az írországi Cork városa adott otthont a rendezvénynek, amelyre  a 120 ezer lakosú városka tanácsa 196 millió eurós beruházási csomagot készített 67 milliós önrésszel. Ebből 29 beruházás valósult meg. Mintegy 2000 ötletből választották ki a programokat, melyekre kb. 10 millió eurót költöttek. Több mint egymillióan vettek részt a programokon. Corkot a sikeres, példaszerű kulturális fővárosok között tartják számon, mivel sokszínű, minőségi programmal javította a város imázsát és növelte ismertségét.

Patrasz, a görögországi kisváros 2006-ban kb. 18 millió euróból szervezett programokat. Ez az összeg 152 esemény lebonyolítására volt elég. A beruházások jelentős késéssel indultak, arra hivatkozva, hogy a kapacitásokat lekötötte az athéni olimpia. Nem is készültek el az új kulturális helyszínek az év elejére, s még a felújítási programok sem hoztak látható eredményeket.

Patrasz történelmi öröksége kerítések mögött, állványzatok takarásában maradt. Patrasz a negatív csúcstartó. Még a hivatalos megnyitót is el kellett halasztani egy nappal, mert politikai nyomásra és pénzhiányra hivatkozva lemondott a művészeti igazgató. A programok többségén csak helyi művészek léptek fel, a kulturális elit lényegében elfordult a projekttől. A műsorokat senki nem szponzorálta, kizárólag állami pénzből finanszírozták azokat.

2007-ben Luxembourg másodszor adott otthont - Nagyszebennel közösen - az EKF-nek. Az 1995-ös és 2007-es rendezvényre összesen 700 millió eurót fordítottak. A több mint 1100 programjavaslat 51 százaléka megvalósult. Voltak olyan rendezvények, amelyeken 800 ezren fordultak meg, de a nyitó- és a zárófesztiválra csak tíz-tízezren voltak kíváncsiak. A szervezők elégedetlenek voltak, de a luxemburgi népesség 88 százalékának tetszettek a programok. Nagyszebenben több mint százmilliót költöttek a repülőtér, a pályaudvar és a városi homlokzatok felújítására. A nagyrendezvényeket egy hatalmas sátorban tartották.

A 3000-4000 főt befogadó Paviliont senki nem tartotta szépnek, mégis népszerű volt. A fellépők dicsérték a hangtechnikát, a hűtést, a fűtést és a tágas helyszínt. Az EKF évében csak megduplázódott a város turistaforgalma, de 2008-ra már háromszor annyi turista érkezett ide, mint az EKF előtt. Nagy és jelentős támogatók is akadtak, ugyanakkor a bukaresti kormányzat másfél millió euróval járult hozzá az EKF országos kommunikációjához.

2008-ban a 441 ezres lélekszámú Liverpool és a 115000-es lélekszámú norvég Stavanger kapta az EKF rendezési jogát. Liverpool a 2003-as odaítéléstől fogva négy és fél milliárd (!!!) eurónyi infrastrukturális fejlesztésen esett át, melyből 450 millió euró értékben kulturális beruházások készültek. Az évad 700 eseménnyel, 10000 művész közreműködésével és hatvan ősbemutatóval zajlott. Paul McCartney háromszor, Ringo Star egyszer, Simon Rattle kétszer tette tiszteletét, a Klimt-kiállítás idején sorok kígyóztak a Tate Liverpool előtt.

Kulturális szempontból nagy eredmény, hogy a város további két évre fenntarthatja a művészeti támogatásoknak az EKF alkalmából megemelt keretösszegét, amely így továbbra évi 9,2 millió euró. Stavanger beruházási célja mindössze az alapvetően fából épült belvárosi házak felújítása volt. A Stavanger 2008 program 34,5 millió eurós költségvetéssel dolgozott, amelyből 11 millió volt az állami pénz. A 700 pályázatból 120 került be az EKF-programba, amelyre több mint 875 000 látogató volt kíváncsi. A szervezők talán kevésbé harsány, de hasznos és maradandó programot rendeztek, rengeteg nemzetközi művész részvételével.

Az idei esztendő kulturális fővárosa Linz és Vilnius. Linzben 300 millió eurót fordítanak a kulturális infrastruktúra fejlesztésére, januárban nyitották meg az Ars Electronica Centert, tavaly év végére elkészült a Center for Contemporary Art művészeti központ bővítése, de még csak most, április közepén kezdődik (!) az új Musiktheater építése, amit majd 2012-ben adnak át. A kastély új déli szárnya is csak nyárra készül el, a Salzamtot, a Duna-parti sóraktárat, amely a képzőművészetek nemzetközi rezidensbefogadó központja lesz, szintén később üzemelik be. A Johannes Kepler Egyetemhez kapcsolódó tudományos park átadása is csúszik.

Vilniusban is csúsznak az építkezések. Az újjáépülő Nemzeti Múzeumot csak július elején nyitják meg. A korábbi kommunista párti központi nyomdát Art Printing House néven 2009-re tervezték felújítani, de a munkálatok elakadtak. A szervezők 120 EKF-projektet kínálnak és 900 programot rendeznek az év során, amire 30 millió euró áll a rendelkezésükre. A litvánok azonban nem borúlátók. A szervezők hárommillió látogatóra számítanak.

Az összeállításból látható, másutt is vannak problémás programok, elhúzódó beruházások, de amíg másutt szinte az egész ország a sikerért szurkolt, nálunk szinte több az ellendrukker, mint a támogató. Pedig a pécsi EKF beruházásai nem egy évre készülnek. S ötven év múlva ki fog emlékezni arra, hogy hány napot késett egy létesítmény átadása? Ennél sokkal fontosabb, hogy minőségi beruházások szülessenek! Tudom, a szomszéd kertje mindig zöldebb, de biztos vagyok abban, hogy nálunk is kinő a fű.

A szerző Pécs országgyűlési képviselője (MSZP)