A kedvességéről, humorérzékéről és nem utolsósorban kitűnő magyar nyelvtudásáról ismert román kulturális menedzser ezzel elárulta, pontosan érti, miről van szó itt, Kelet-Közép-Európában általában, és a két ország viszonyában konkrétan. Milyen görcsöket és hogyan kell oldani.

Mert a két nép, a román és a magyar kapcsolata máig a kultúrában a legszervesebb és a legszorosabb. Ha magyar oldalon a népzenét és Bartókot ezúttal nem említjük, az irodalmi kapcsolatok a legjobb bizonyítékot kínálják. Armanca nem is mulasztotta el megjegyezni, hogy a román irodalmat a legtöbbször éppen magyarok fordítják (hozzátéve azt is, fordított esetben van némi restancia). A budapesti román díszvendégség ismét alkalmat adott magyar kiadóknak a kortárs román irodalmi munkák javából válogatni. Európa-szerte nagyra értékelt szerzőkről, művekről van szó. A többi között Ruxandra Ceresereanuról, aki mintha Esterházy Péter Egy nő című prózájának tükörképét írta volna meg Utóférfiak című kisregényében. Vagy Norman Manea az Alexandránál megjelent A huligán visszatér című regényéről, amelyben a szerző elmeséli, miért hagyta el háromszor szülőföldjét, és miért kényszerült negyedszer is emigrálni, már a rendszerváltás után - Amerikába. Netán Florin Lazarescu műve (Mennyből a küldött) a Geopentől, amelyik a frankfurti könyvvásáron kapott elismerést.

Szóval, számos, most magyarul is olvasható új romániai regény bizonyítja: szomszédunkban az irodalom és könyvkiadás komolyan számot vet a közelmúlttal és a jelennel, valóban olykor okosabb, mint a politika (akárcsak nálunk). De önkritikusan megállapíthatjuk, ebben a küldetésben a romániai irodalom mintha előttünk járna, akárcsak a film, hogy a hagyományosan élvonalbeli román színházról most ne is beszéljünk.

A magyar könyvszakma ennek felismertetésével is bizonyítja világra nyitottságát az idei budapesti könyvfesztiválon. És nemcsak ezzel. Hiszen több mint hatvan külföldi szerző vendégeskedik nálunk ez alkalomból, köztük az egyéni díszvendég orosz Ljudmila Ulickaja. Jóllehet paradoxon, hogy épp akkor nyugtázhatjuk mindezt, amikor sajnos leszálló ágba került a hazai könyvkiadás és -kereskedelem. Vége a korábbi évek impozáns piaci növekedésének. A recesszió máris érezteti hatását a könyvszakmában: csökken a forgalom, és megindultak a viták arról, milyen piaci mechanizmusokra kellene átállni ahhoz, hogy a hazai könyvkínálat a lehető legkevésbé szenvedje meg a válságot. De a könyvesek már többször bizonyították, fürgébbek a politikusoknál. Remélhetően ezúttal is gyorsan reagálnak.