Megszépítő messzeség?

A Magdika csendőrőrse című cikkében a lovon vagy gyalogosan a határt járó csendőrség "hagyományának" kunszentmártoni újjáélesztéséről írt Doros Judit a március 28-i Hétvége mellékletben. Az egész oldalas írás keretes részében az alábbiak olvashatók: "Magyarországon 1945-ben - egyebek között arra hivatkozva, hogy a szervezet a nyilasuralom alatt részt vett a zsidók elhurcolásában - a csendőrséget feloszlatták." "Részt vett"? Nem, nem részt vett! A csendőrség hajtotta végre - mégpedig különös kegyetlenséggel - a négyszázezer áldozat összeterelését és előbb zsúfolt gettókba, majd marhavagonokba hajtását, olyan zsúfoltságban, amilyet a marhák bevagonírozásánál soha nem engedtek volna meg.

Puskatussal verve újabb és újabb csoportokban öregeket, nőket, gyerekeket, nyomorékokat tereltek
a vagonokba. (Életerős férfiakat nem, mert őket már korábban elhurcolták a munkaszolgálat nevű gyilkos rabszolgaságba.) Teljes egészében a csendőrség gondoskodott arról, hogy a négyszázezer áldozatot a lehető legkegyetlenebb körülmények között indítsák el a halálba.

A csendőrség lelkén szárad az agrármozgalmak véres leverése is. Soha nem hezitáltak, ha sortüzet kellett zúdítaniuk a fegyvertelen tömegre, cseppnyi lelkiismeret-furdalás nélkül, hatalmukat élvezve gyilkolták a tiltakozókat. Az uraknak gazsuláló, a parasztokat gátlástalanul pofozó csendőrök magatartása szülte nyelvünkbe
a csendőrpofon és a csendőrpertu szavakat. A törvényesség fogalmát nem ismerték, teljhatalmuk volt az általuk lefogottak verésére, kínzására. Szadizmusuk, hatalmaskodásuk legendás volt.

Nevelőapámat az alagi csendőrőrsön padra kötözték, és órákon keresztül verték léccel a talpát. Hatalmas vérhólyaggá vált
a két talpa, hetekbe telt, hogy újra járni tudjon. Vádat nem tudtak emelni ellene. Ugyanezen az éjszakán az alagi csendőrök gyilkolták meg még meg sem született bátyámat. Gödről, a Gödör nevű szakszervezeti pihenőhelyről hurcolták be az alagi őrsre a hétvégét ott töltőket. Amikor a vallatás sora édesanyámra került, meglátták, hogy életet hord a szíve alatt. Elkezdték rúgni a hasát. És rúgták és rúgták egy álló éjszakán át. Két nap múlva holtan jött a világra kegyetlenül agyonvert bátyám.

Ezeket a "hagyományokat" akarják feltámasztani?

Válas György

Budapest

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.