Nagy port felvert cikkben indokolta meg kilépését az MSZP-ből Krausz Tamás (Good bye MSZP!, április 7.). Alig egy héttel azután, hogy Gyurcsány a "gyenge emberi minőségű" balos vezetők fellépése után leköszönt a párt éléről is, Krausz azt emelte ki: "Gyurcsány Ferenc kiléptette belőle az MSZP-t. Ahelyett, hogy... a párt balra tartott volna, egyenesen polgári centrumpárttá vált". Azt veti Gyurcsány szemére, hogy "úgy menekült ki a romok alól, hogy még pártja vezetőségét sem informálta". (Talán engedélyt kellett volna kérni a Brutusoktól?

Csakhogy Gyurcsány nem a nemtelen fideszes támadásokba, nem is valóságos hibáiba bukott bele, hanem "naftalinszagú" pártjának doktriner balosaiba, a "régi elvtársakba", akik nehezen tűrték, hogy végre jött egy karizmatikus személyiség, aki modernizálni kívánta a posztkádári pártot.

Ügyesen készítette elő a balosok támadását Galló Béla és Gábor Péter nemtelen írása (március 17.), amelyben sürgették, hogy Gyurcsány mondjon le mindkét (!) pozíciójáról. És most Krausznak van bátorsága azt írni, hogy Gyurcsány nyitná meg a kaput a jobboldali fordulat előtt! Talán inkább magukba kellene nézniük a balos demagógoknak, hogy miért nem álltak ki az ország korszerűsödését jelentő, égetően sürgős reformok mellett, miért fogtak össze a populista jobboldallal, és miért járultak hozzá a tavalyi népszavazás sikeréhez, mely katasztrofális vereséget mért az egészségügyi és oktatási reformtörekvésekre, s egyúttal példát mutatott a hasonló szükséges lépések megtorpedózására is. Most pedig mit tesznek a balosok, élükön Szili Katalinnal? Mint a nászba induló leány: szeretné is, meg szűz is akar maradni: az ország, de inkább a saját érdekükben el akarják kerülni az előre hozott választást, de ugyanakkor népbarátként akarnak tetszelegni, a Bajnai-programot elfogadó aláírásukhoz záradékot fűzve elhatárolódnak a szükséges megszorításoktól. Pedig már-már reménységgel töltötte el az embert, hogy Szili megnyeri a május 10-i pécsi polgármester-választást és végre eltűnik a szocialista párt élvonalából, amit már a négy évvel ezelőtti csúfos köztársaságielnök-választás után meg kellett volna tennie. És sorra követhetnék őt az újdemagóg Szanyi Tibor és társai. Meg Havas Szófia, aki öt év után ismét ráerőltette az Internacionálét a pártkongresszusra. Senki nem volt elég bátor, hogy leállítsa az öntudatos elvtársnő akcióját és azt mondja: "kedves Szófia, a szociáldemokrácia hagyományos indulóját bátran énekelhetik nyugati elvtársaink, de nálunk négy évtizednyi diktatúra kötelező harsogása után ennek sajnos más üzenete is van. Ezért énekeljük el inkább a Himnuszt!"

Nem értük lenne kár, hanem az olyan "kisemberekért", mint aki a minap elmondta a Klub Rádió betelefonáló műsorában, hogy azért lépett ki, mert a falujában szinte egyedül harcolt a pártért, és nagyon megviselték az elmúlt hetek pártbéli eseményei, a pártvezetés ügyefogyott tökörészése, de legfőképp Gyurcsány megpuccsolása. A hozzá hasonlókkal lehetne csak egy harmadik évezredbeli, modern, demokratikus, liberális gondolatokkal is megáldott, valódi szociáldemokrata pártot létrehozni. Krausz és a többiek pedig találják meg a helyüket a TGM-ek, a Vajnaik és más hasonló balos doktrinerek között.

Bye-bye Krausz, hívd magad után a többieket is! Ne Gyurcsány alakítson új pártot, hanem a megújulni képtelen régi elvtársak lépjenek ki!

Mártonffy Dániel

Budapest