Legfeljebb kívül áll az alkotmányos konstrukción. Mindezzel együtt is elképzelhetetlennek látszik, hogy emiatt buzgó pártkatonák, bakafántoskodó jogászok vagy lelkes civilek rohannának az alkotmánybírósághoz ilyen-olyan beadványokkal. Ráadásul nem is érné meg a fáradságot, mert nem tart sokáig. Igaz, pár hétig két kormányfője lesz az országnak. A már bukott, de még ügyvezető Mirek Topolánek, mellette pedig a kinevezett, ám egy darabig még kormány nélküli Jan Fischer. Annyi baj legyen. A "kettős hatalom" még mindig sokkal jobbnak tetszik a csehek számára, mint az elmúlt hónapok politikai bénultsága, sodródása. A kialakult helyzet feltétlenül előrelépés, a stabilizálódás irányába mutató fejlemény.

Mindehhez az kellett, hogy a pártok előzőleg ellődözzék egymásra utolsó puskagolyóikat is, és ott maradjanak a porondon kiürült tárakkal. És kénytelen-kelletlen belássák, hogy muníció híján momentán vége a dalnak. Így a konzervatívoknak bele kellett törődniük, hogy kormányzati teljhatalmuk elveszett, a szociáldemokratáknak pedig abba, hogy a kabinetet ugyan kisebbségbe tudták szorítani, a kormányzáshoz azonban nincs elég erejük.

Többéves hatalmi harc, négy elvérzett bizalmatlansági indítvány, politikai árulások sora előzte meg az időleges fegyvernyugvást és az előre hozott választások gondolatának elfogadását.

A derék statisztikus Fischernek annyi lesz a dolga, hogy az őszi voksoláshoz, a küzdelem megvívásához alkalmas terepviszonyokat alakítson ki, és persze ügyeljen rá, hogy addig azért működjék is az ország. A pártoknak persze gondjuk lesz rá, hogy ne érezhesse úgy: szabad kezet kapott. A május elején megalakuló Fischer-kabinet hivatalosan ugyan szakértői kormány lesz, valójában azonban inkább konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció. Maga Fischer is egy paktum terméke, a kormányzati névsort pedig Topolánek és régi meghitt baloldali ellenfele: Jirí Paroubek diktálja majd tollba az új miniszterelnöknek. Mint ahogy a tervezett válságkezelő csomag ugyancsak nagykoalíciós tartalmú lesz - ezért aztán jó esély van rá, hogy csont nélkül megy majd át a parlamenten.

Most mindenki elégedett. Leszámítva talán Vondra külügyminisztert, aki amiatt kesereg, hogy a belpolitikai zűrzavar miatt Csehországnak már aligha sikerülhet learatnia azokat a diplomáciai babérokat, amelyeket Prága a soros EU-elnökségtől remélt.

De hát mi ez a veszteség ahhoz képest, hogy a csehek most nyugodt, politikai csatározástól viszonylag mentes és a gazdasági megszorítások fenyegetésétől nem túlságosan beárnyékolt strandszezonra készülnek. Egy nem sok vizet zavaró strandkormány asszisztálásával.